Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 82 i A következő rovatokba azoknak az országoknak vagy külön vámterületet alkotó országrészeknek a neve került, ahonnan az árut hozták, illetve ahova vitték. Ezek 1741-ig a következők voltak: Ausztria Morvaország Szilézia Lengyelország Erdély A Neoacquistica, äiZd/Z Э/ töröktől visszafoglalt, de még vissza nem csatolt területek, e rovatban szerepelt a Bánát, Szlavónia, Horvátország, továbbá a töröktől 1718-ban elhódított Walachia és Servia addig, míg 1739-ben újra török uralom alá kerültek.31 1743-ban és 1752-ben ez az utóbbi rovat Walachiát és Serviát már nem említette. Viszont 3 új ország szerepelt az országok rovatai között : Törökország Olaszország Németország Törökország a török, Németország a német-római birodalmat jelentette. Minden országrovat alatt külön alrovata volt a behozatalnak és a kivi-I telnek. Ezután 2 rovatban az árucikk behozott és kivitt mennyiségét ösz[ szegezték, amennyiben a mennyiséget valamilyen mértékegységben tüntették fel. * Végül 2 rovatban az árucikk behozott és kivitt összegezett mennyiségének a vámértékét adták meg kamarai, azaz számítási forintban. Azoknál az áru-1 cikkeknél, amelyeket forint-értékük alapján vámoltak el, a forint-értéket csak ezekbe a rovatokba írták, az előző 2 rovatot üresen hagyták: Csak a 2 utolsó rovatban szereplő összegeket summázták a kimutatás végén. Összegezve tehát csak a teljes behozatal, illetve kivitel forint-értékét kapjuk meg közvetlenül a kimutatásokból. * A feldolgozás során az első feladat a kimutatások számítási és leírási I tévedéseinek és hibáinak a kijavítása volt. Elég sok javítanivaló akadt. A második feladat az volt, hogy meg kellett határozni azoknak az árucikkeknek a vámértékét, amelyeknek csak valamilyen mértékegységben, pl. mázsában, végben stb. megadott mennyisége szerepel a kimutatásokban. Erre azért volt szükség, hogy az árucikkeket valamilyen közös alapon, közös nevezőn, össze lehessen hasonlítani egymással. Ez a közös alap vagy nevező a vámérték, amelynek alapján az árut elvámolták, ami nem mindig felelt meg az áru piaci értékének. A vámértéket a vám kiszabásánál kamarai, azaz számítási forintban és dénárban állapították meg, így tüntetik fel a kimutatások is. 31 Tisztázásra vár még az a kérdés, hogy Szlavónia és Horvátország külön vámterület volt-e időszakunkban. Noha a kimutatások rovatcíme szerint az volt, nem tartom valószínűnek, hogy ténylegesen is az lett volna. 6 Századok 1975/5-6.
