Századok – 1975

Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 82 i Az évi 5000 Ft-nál nagyobb forgalmat lebonyolító helyek %-os részesedése az országrész egész jövedelméből így alakult: 17S0—26 1736—37 1739 1753 -56 Tokaj 14,49 2,03 0,64 3,07 Jászó 13,76 15,59 8,26 10,92 Bártfa 12,92 9,15 10,26 11,22 Késmárk 11,72 8,65 4,99 7,09 Ófalu 10,12 8,32 23,42 23,92 Debrecen 7,58 3,52 0,36 1,15 Eperjes 6,73 4,64 5,07 ' 3,41 Nagyvárad 4,28 9,86 4,85 8,41 Üjhely — 11,89 9,72 7,49 Az arányok tehát 37 év alatt alaposan megváltoztak. Ófalu, Üjhely es Nagyvárad jelentősen előretört, Tokaj és Debrecen feltűnően visszaesett. Jászó, Bártfa, Késmárk és Eperjes viszonylagos forgalma is csökkent, de nem túlságos mértékben. * Tanulmányomnak eddigi részeiben a harmincadjövedelemről készült kamarai kimutatásokat dolgoztam fel, kimutatva, hogy a magyarországi kincstárnak a külkereskedelem vámjából hol, mikor és mennyi volt a jövedelme. Területileg ezek a kimutatások az országnak csak olyan részeit ölelték fel, azokat sem mindig teljes egészükben, amelyek a magyar kormányzat, illetőleg a magyar kamara igazgatása alá tartoztak, 1720 és 1727 között még csak Felső-Magyarországot, 1728-tól kezdve már Alsó-Magyarországot, 1733-tól már az Arad Szeged-i kerületet és Horvátországot, 1741 után pedig már Szlavóniát is, tehát az egész országot, kivéve a vissza nem csatolt, vagy vissza nem váltott, más kormányzat alá helyezett részeket. Időben a 1720-tól 1756-ig terjedő szakaszra terjedtek ki, megszakítás nélkül, előretekintve még 176l-re is. Tartalmilag, illetve 'adatgazdagság tekintetében különböző forrásértékű részei vannak a kimutatásoknak. Legértékesebb az a rész, amely 1753 és 1756 között, az ország egész területén, hónapok szerinti bontásban, minden országrész minden egyes harmincadhivataláról kimutat ja, hogy mennyi volt a jövedelme. Nagyon értékes az a rész, amely 1742 és 1756 között, az ország egész területén, negyedévi bontásban, az 5 országrészről mutatja ki, hogy mennyi volt a jövedelme. Valamivel kisebb az értéke annak a résznek, amely 1733 és 1756 között, az ország egész területén, de 1742-ig Szlavónia nélkül, negyedévi bontásban adja meg az országrészek jövedelmét. Nem negyedévi, hanem csak évi bontásban, Alsó-Magyarország jövedelme 1728-ig, Felső-Magyarországé pedig 1720-ig visszamenőleg is szerepel a kimutatásokban, megszakítás nélkül. Nagyértékűek azok a kimutatások, amelyek Alsó-Magyaországon 1728 és 1732, majd 1735 és 1739, Felső-Magyarországon pedig 1720 és 1726, majd 1735 és 1737 között, valamint 1739-ben, évi bontásban, mindenegyes harmincadhivatal jövedelmét megadják.