Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
824 > EMBEIt GYÖZÖ Mindezek a kimutatások azonban, több-kevesebb részletességgel, csak arról tájékoztatnak, hogy a külkereskedelem vámjából származó jövedelem hol, mikor és mennyi volt. Ezekből az adatokból tudunk a külkereskedelmi áruforgalomra következtetni. A harmincadjövedelem összegéből az áruforgalom volumenére következtethetünk. A hivatalok helyéből, ahol a vámot szedték, az áruforgalom irányára vonatkozólag vonhatunk le következtetést, arra ti., hogy melyik szomszédos országból hoztak be, illetve melyikbe vittek ki árut. Végül a jövedelem befolyásának idejéből (év, negyedév, hónap) az áruforgalom időbeli hullámzására következtethetünk. E következtetéseket egymással variálva is levonhatjuk. Megállapíthatjuk pl., hogy az áruforgalom valamely időszakaszban hogy oszlott meg területileg, vagy pedig, hogy valamely területen időbelileg hogyan alakult. Bármilyen értékesek is azonban a harmincadjövedelmi kimutatásokból a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozólag tehető megállapítások, az áruforgalom egyes alapfontosságú kérdéseiről ezek a kimutatások nem tájékoztatnak . Ilyen kérdés mindenekelőtt az áruforgalom mérlegének, vagyis a kivitel és a behozatal egymáshoz való viszonyának a kérdése. Másik ilyen kérdés az áruforgalom szerkezetének (struktúrájának) a kérdése, az ti., hogy milyen árukat vittek ki és milyeneket hoztak be. E két alapkérdésre kapunk választ a külkereskedelem történetének egy másik forrástípusából, az áruforgalmi kimutatásokból. A XVIII. század második harmadára vonatkozólag ez a forrástípus is rendelkezésünkre áll. Magyarországot a nemzetközi gazdaságtörténeti irodalom úgy ismeri, mint olyan országot, amelyben igen korán kezdtek a külkereskedelmi áruforgalomról statisztikai kimutatásokat készíteni. Herbert Hassinger 1964-ben megjelent tanulmányában a legelső ilyet 1748-ból ismeri, és úgy tudja, hogy a Habsburg-birodalomban csak Csehországban készültek ennél régebbiek, az 1732—35. évekről.2 4 Hassinger nem ismeri, legalábbis nem említi, Eckhart Ferenc könyvét, aki az 1748. évinél régebbi, 1743. évi magyarországi külkereskedelmi áruforgalmi kimutatást is használt. Eckhart 1764-től kezdve hézagtalan sorozatban használta ezeket a kimutatásokat, 1764 előttről azonban csak négyet, az 1743, 1748, 1750. és 1751. évit.2 5 Eckhart viszont nem ismerte, legalábbis nem említette azokat az áruforgalmi kimutatásokat, amelyeket Kőszeghy Sándor közölt a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében, pedig ezek között Mária Terézia idejéből is van kettő — 1741-ből és 1752-ből —, amelyeket könyvében nem használt. Tagányi Károly jutott nyomára annak, hogy a magyar kamara már 1727-ben készített külkereskedelmi áruforgalmi kimutatást, az 1724—1726. 24 H. Hassinger: Der Aussenhandel der Habsburgermonarchie in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhundertes. Forschungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Herausgegeben von F. Lütge. Bd. 6. Stuttgart, 1964. 66, 85. 25 Eckhart Ferenc : A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1921. 294. I. Függelék.
