Századok – 1975

Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI

822 > EMBEIt GYÖZÖ A feldolgozás ugyanúgy történt, mint Alsó-Magyarország 1728 és 1739 közötti hasonló jellegű kimutatásai esetében, a 60—65. számú táblázatokban. A felső-magyarországi harmincadok teljes jövedelme 1735 és 1739 között ezekben a kimutatásokban is némileg különbözik attól, amelyet a fentebb feldolgozott másik forráscsoport kimutatásai tüntetnek fel, az eltérés azonban lényegtelen. Itt Ott Ft 1735 90 240 90 680 1736 97 621 98 044 1737 79 391 81 247 1739 78 888 79 686 A harmincadhivatalokat itt is úgy csoportosítottam, mint az 1750-es éveknél. A bártfai csoporthoz az 1720-as és 1730-as években is az a 4 hivatal tartozott, mint 1753 és 1756 között. Az ófalvi csoport 4 hivatala közül az 1720-as években Lőcse még hiányzik. Az újhelyi csoport hivatalai csak az 1730-as években ugyanazok, mint 1753 és 1756 között, az 1720-as években Űjhely és Huszt még hiányzik közülük. A nagyváradi csoportnál csupán annyi a különbség, hogy az 1720-as években szereplő Nagyszőllős helyébe már az 1730-as években Sziget lépett. A hivatalok száma az 1720-as években 18, az 1730-as és 1750-es években egyaránt 21 volt. A jövedelem a 4 harmincadcsoport között %-osan az alábbiak szerint oszlott meg : 1720—26 1735—37 1739 1753—56 Bártfai csoport 34,05 30,89 25,20 27,16 Ófalvi csoport 23,35 23,30 33,83 36,21 Újhelyi csoport 22,07 24,21 21,75 18,91 Nagyváradi csoport 20,53 21,60 19,22 17,72 Mindegyik csoport részesedése csökkent az 1720-tól 1756-ig terjedő időben, legerősebben a bártfaié, csak az ófalvié lett nagyobb közel 13%-kal. Az ófalvi csoport után a bártfai következett, mind az 1720-as, mind az 1750-es években. E két csoport hivatalain át haladt a Lengyelország felé irányuló forgalom túlnyomó része. Jövedelmük együttesen már az 1720-as években 57,40%-a volt az országrész egész jövedelmének, ez az arány az 1750-es évekre 63,37%-ra emelkedett.