Századok – 1975

Közlemények - Barta Gábor: Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig 63/I

82 BAKTA GÁBOK Istvánffy nem csinált titkot abból, hogy fölhasználta elődei, Tubero, Jovius és Brutus munkáit. Az idézett részleten is fölismerhető Brutus szövegének hatása. De ép­pen ez az érdekes. Brutus érthető okokból vetette el Jovius álláspontját — de az aulikus Istvánffytól éppen ennek ellenkezője lett volna a természetes. Lehet persze, hogy egy­szerűen többre becsülte a hosszadalmas, de ékes nyelvű Erdély-párti olaszt a tömö­rebb, de szerényebb elődöknél? Vagy pedig máshonnan származó információk késztet­ték erre a választásra? Kétségtelen, hogy Istvánffynak 1614-ről írt lapjai súlyos kronológiai tévedések­kel, eltorzult, vagy eltorzított részletekkel vannak terhelve. Még magyarázatot is talál­hatunk e jelenségre: több emberöltő elmúltával ő már elsősorban humanista elődeit tekintette fő forrásának.5 1 De elbeszélésének vannak olyan részletei, melyeket sem Tubero, sem Jovius, sem Brutus nem ismert. Ilyen mozzanatok pl.: Sós Domonkos dunántúli harcai, Lőrinc pap ceglédi hivatala, Telegdi István szereplése és halála. S ezek a részle­tek, bár szintén szenvedtek bizonyos, sokszor ellenőrizhetetlen torzulásokat, magjuk­ban hitelesek. Bár Sós Domonkos neve egyetlen más forrásból sem ismert, az a tény, hogy a Bakonyban a harcok a temesvári csata után lángoltak föl, beigazolódott. Telegdi halá­láról a bécsi kézirat hitelesnek bizonyult híradást közöl: Istvánffy csak a körülménye­ket magyarázta félre (fiktív beszéd a királyi tanácsban; a halál helye és időpontja: fel­tehetően, mert forrása nem volt eléggé világos, vagy nem illett az általa ismert esemény­rendbe). Egyedül Lőrinc pap és Cegléd kapcsolatát nem sikerült más forrásokból is igazolni.52 Istvánffy tehát tudott a parasztháborúról szóló hagyomány több, addig telje­sen ismeretlen, vagy a történeti tudatból időközben kiesett részletéről. Lehet-e az a mód, ahogyan Brutusnak Tuberótól származó, Székely György szerepét némileg homá­lyosan tárgyaló elbeszélését egyértelműen fővezéri kinevezéssé fejleszti tovább, egy ilyen forrás, vagy forráscsoport értesülés-anyagának lecsapódása is? Az idézett bekezdések lényeges mondanivalója egyezik Brutus szövegével, a kisebb részletekben azonban érdekes eltérések vannak. Az első ilyen eltérés Székely György „Dózsa" neve. Az eddig vizsgált forrásokban ez az elnevezés nem szerepelt. Istvánffy információja azonban ezúttal sem előzmény nélküli. Pelei Tamás gyulafehérvári kanonok valamikor 1516 és 1527 között a paraszt­vezér nevét ugyancsak Dózsa formában jegyezte le, méghozzá anélkül, hogy a Székely nevet hozzátette volna.5 3 Az ő híradását követné időrendben Mindszenti Gábor naplója, aki az öreg Szapolyaival nevezteti „paraszt Dózsa uramnak" György vezért, ha nem jöttem volna rá időközben: a nevezetes napló hitelessége körül baj van, s legjobb eset­ben is csak egy elveszett kézirat ellenőrizhetetlenül átírt parafrázisa.54 így a Dózsa 51 Istvánffy forrásairól és értékeléséről (az enyémtől némileg eltérően) ld. még Szűcs J. : i. m. 14. sk. 52 Minderről ld. Barta G. —Fekete Nagy A.: i. m. IV/4, V/12 és VI/2. fejezetek. Istvánffy nem ismerte az erdélyi harcok történetét, ez lehet a Telegdi-tóvedós fő oka. 53 Erasmi Rotterdami Adagiorum Chiliades Très etc. Hely és év nélkül. A fővárosi Szabó Ervin könyvtár tulajdonában levő kötetet a XVI. század elején Pelei Tamás gyulafehérvári kanonok széljegyzetekkel látta el. (Vö. Kelenyi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagia-jához. Bp. 1939. Fővárosi Könyvtár Évkönyve.) E kötetben Peleinek azzal a kézírásával, amelynek utolsó korhatározó adata 1527-ből való, a 132. verso lapon ez olvasható: „Veluti in Pannónia Georgius Dosa Dux Crucige-rorum oecoeperat." A 244. recto lapon: „Georgius Dosa sub Castro Themeswar con-fecto . . ." 64 Mindszenti Gábor naplója: Erdélyország történetei tára I. 1540 — 1600. Kolozs­vár 1845. Kiadja Gr. Kemény József és Nagy Ajtai Kovács István. 7. skk. A kézirat eredetije nincs meg, s több részletében, különösen stílusában XIX. századi változtatá­sokat lehet fölismerni, vö. Eckhardt Sándor: Hol van Mindszenti Gábor naplója? Egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom