Századok – 1975
Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI
776 SZÉKELY GYÖllGY Néhány évtized múltán az évi gyártás már a 3000 véget is túlhaladta. De ennek a Magyarországtól legtávolabb eső textilközpontnak áruja adataink szerint nem jutott el ide. A felső-rajnai posztók szerepe 1542-re előretört Magyarország behozatalában.1 7 Rejtélyes és történeti irodalmunkban sokféle értelmezést kapott egy posztófajta, amely psdig több formában is előfordul. A Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 424. pontja németalföldi posztók körében hoz, de mint közepes értékűt, egy árut, amelynek neve: von Kawmar. Modern kiadója ezt nem városnévként magyarázta, hanem árufajtaként: Kammertuch.Ez önmagában is problematikus, jelentési és hangtani szempontból. De később is vannak variánsai. Az 1436. évi, Sybenlinder János-féle harmincadtarifában németalföldi posztók végén, az angol posztó előtt szerepel: Chawmer. Harmadrangú posztó itt egy igen differenciált vámtétel listában, tehát még jó posztó. De az 1457/58 évi pozsonyi harmincadjegyzékben is felleljük. Pl. Kuchlar Péter 11 véget hozott be: tuch kaumer. Wintperger Ulrik kalmár pedig /4véget hozott be: tuch kawmer. A két utóbbi forrás közzétevője ezt a posztót általában cambray-i posztónak értelmezte, de olykor Cambray mellett Couvint is elképzelhetőnek tartva, ez esetben németalföldi áru volna. Cambrai nevéből ilyen német posztónév nehezen képzelhető, mert német alakja eltérő (1367: Chemnaten), mint a posztónévből a közzétevő által feltételezett Kaum. De a szóösszetétel azt jelzi, hogy inkább városneves szerkezet ez s nem lehet Kammortuch. Eredethelyének inkább az elzászi Kolmart tartom.18 A strassburgi kereskedőház-szabályzatban egymás mellett szerepelnek a mainzi és trieri posztókl von Meigen, von Trier. Közülük a mainzi Magyarország XV. századi posztóbehozatalában is többször kimutatható. A Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 424. pontjában szerepelnek a középszerű posztók között: Jtem Trilischer vnnd guglisscher. Mivel mellettük a londoni posztó i szerepel, két városnevet kereshetnénk bennük. Ugyanilyen értékrendben szerepel valamivel lejjebb: Item Men czeryn. Ebben kétségkívül mainzi posztót láthatunk. Ellenben az ugyanott szereplő 'trilisch' nehezen volna trieri posztónak tekinthető, inkább valamiféle háromrétű anyag fogalmát fejezi ki. Ha — mint Endrei Walter lehetőségként számol vele — 3 fonalas sávolyt (Drillich) jelentene, akkor már nem volna igazi vászonkötésű posztó. A 'guglisscher tuch'-ot sem tekintjük jülichi posztónak, bár e Rajna-vidéki helynévnek van hasonló változata, pl. 1348-ban Guylighe, Gnylge, hanem elfogadhatjuk ennek azt a magyarázatát, hogy olyan posztó, amelyből csuklya készíthető. A fenti értelmezés talán eklektikusnak tűnnék, ha az 1436. évi Sybenlinder-féle harmincadlistában megint nem csak a mainzi posztó szerepel: de panno Mainczi, itt mint utolsó előtti kategóriájú posztó.19 A német posztók közül ismeretes volt a speieri. A strassburgi kereskedőház-szabályzatban is szerepel: Spire. Pfalz töhélyének áruja 1457/58-ban feltűnik a pozsonyi harmincadkönyvben. A finom posztók sorában behozta 17 Erhard, Voigt, in: Deutsohe Geschichte Band 1, 404; Szűcs Jenő : i. m. 182—183, 209, 232; Pach Zsigmond Pál : i. m. 27. 18 Karl Mollay : op. cit. 424. pont és 222. o.; Kováts Ferenc : i. m. 62, 99, 102, 168, 172—173, 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 102. sz.; Hermann Oesterley: op. cit. 109, 366. 19 Kováts Ferenc: i. m. 99, 211; Kari Mollay: op. cit. 424. pont és 222, 229, 233; Hermann Oesterley : op. cit. 324; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 103. sz.
