Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

I'OSZTÖFAJTAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 775 figyelembe venni. Az újabb történetírás az adott korból a magyarországi forgalomban igazolható angol posztót lát benne, a 'kersey' alakváltozatát.14 Az 1457/58. évi pozsonyi harmincadkönyvben több ízben bukkan fel egy rejtélyes finom, de második minőségű posztóféleség. Wintperger Ulrik kalmár hozta be: 2 vorstat. Ezt régi gazdaságtörténetírásunk automatikusan német szóként (vorstadt, Vorstadt) értelmezte és alsórajnai posztónak minősítette, bár ugyanakkor megfejthetetlen, illetve nem származást jelölő elnevezésként jellemezte. Ezt az ellentmondást német névből magam sem tudom feloldani, a névalakban angol posztó megjelölését érzem inkább. Az ismert Worsted posztó (Worstede norfolki helység nevéből): angol posztófajta, amely a középeurópai nyelvi környezeten át ért Magyarország legnyugatibb forgalmi központjába, németes hangzásúvá torzulva: vorstat. Ezért biztonsággal ki lehet iktatni német posztóink közül.15 Az 1510 körüli bártfai harmincadtarifában szerepel egy rejtélyes posztófajta: pecia Wyzyn. Ezzel a történeti irodalom nem foglalkozott, mert a név ismert alakú helynévhez nem kapcsolható. A lajstromból annyi állapítható meg, hogy németalföldi és német posztók csoportja között helyezték el, s értékben is átmenetet alkot. Egy vég tirlemonti posztó vámja 10 garas, egy vég Wyzyn vámja ugyancsak 10 garas, 1 vég aachenié 9 garas. Azt is hihetnők, hogy a posztónév elírás, ezt azonban még két előfordulása kizárja. Előfordul a behozott Wyzyn áru az 1538-i kolozsvári szabályozásban is. 1550 körül a Nádasdiak számadásaiban a gyakori posztók hosszú sora és nagy mennyisége után egyszer bukkan fel: Vyzwn pecie Xj. Mivel ezúttal dél-francia — aragóniai és délnémet posztók között szerepel, lokalizálása még tágabb körben kereshető, csak léte válik biztossá. A számadásban ugyanis mind az y, mint a w betű i hangot jelöl. Endrei Walter még három adalékot ismer a problémához: az 1545-i Vectigal ,,Wissa", a Verancsics-féle lista „Wyzi", az 1612-i Vectigal ,,Vuysin" nevét. Egyetlen bizonytalan támpontul Visé (flamandul: Wezet) Meuse-parti belga város (Liège tartomány) neve kínálkozik, ez esetben nem is volna német posztó. Maastrichttól délre, Aachentől nyugatra mindenesetre ez esik a posztós vidékre s nem a bajor, osztrák, hesseni, württembergi Wiesen helységek.16 3. A felső Rajna-vidék legfontosabb gyapjúfeldolgozó városa Strassburg volt, ahol már 1357 óta gyapjiikereskedők szövőszékeket állíthattak házaikban, hogy a nyersanyagot bérmunkásokkal szövessék. Posztóexportja számottevő volt. Takácsainak száma a XIV. század végén 200 körül alakult, évente 2000 vég posztót gyártva. A vállalkozó „posztósok" a takácsokat is függésbe vonták. u Kováts Ferenc: i. m. 20, 52, 99—100, 102—104; Karl Mollay : op. cit. 424 pont és 234. o.; György Székely : op. cit. 34 — 35. 15

Kováts Ferenc: i. ml 102, 104, 172—173; György Székely: op. cit. 32; vö. még Századok, 1970. 2. szám 293—294. 18

Iványi Béla: i. m. II. k. 4145. sz.; Samuil Goldenberg: Kolozsvár kereskedelme 301; S. Goldenberg : Comertul, productia si consumul. . . 883; Belényesy Márta—Kumorovicz L. Bernát—M. Kállai Erzsébet : Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540 — 1550-es számadásaiból. Fase. II. (Bp. 1960) 97; Hermann Oesterley : op. cit. 756, 763. — Fekete Lajos professzor 1966. december 18-i levelében török vámnaplókban és kánunokban emlegetett, 'nemese' nyelven adott 'ovejszin (ovbiszin?)' posztófajtára hívta fel figyelmemet. Ez talán a fenti posztónévvel függ össze?