Századok – 1975

Krónika - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1971–1974-ben történelemből megvédett doktori disszertációk (Menyhárt Lajos) 757/III–IV

760 KBÓNIKA Oecae István: A cinkotai tanítónőképző törtenete (1974), 210 1. Az ország egyik közismerten legjelentősebb és legszínvonalasabb ilyen jellegű intézményének történetét a disszertáció a neveléstörténet szempontjai szerint részletesen, fegyelmezett és arányos elosztásban dolgozza fel. A rendelkezésre álló források felhasználásával, történeti jellegű periodizációval elemzi az intézet közel száz esztendős működésének történetét. Illényi Domonkos : Pest és Buda a reformkorban (Adalékok a hazai német polgárság magyarosodásának történetehez), (1973), 202 1. A témaválasztásával sokat ígérő dolgozat gazdag anyagot tartalmaz a reformkori magyar történelem egyik lényeges jelenségére vonatkozóan, feldolgozása azonban szemléletmódja miatt kevesebbet nyújt. Lengyel Zoltán: A nyirmadai népoktatás története (1973), 177 1. A vonatkozó szakirodalom feldolgozása, valamint a Debreceni Református Kollégium és a Nyirmadai Református Egyház Levéltárában végzett kutatása eredményeit összegezve fejti ki témáját a szerző. A leíró jellegű munka a mindenkori országos nevelésügy egészébe jól illeszti a nyirmadai népoktatást, a falu köztörténetének feltáratlansága viszont csökkenti megállapításainak bizonyító erejét. Mózes Mihály: Debrecen ipartörténete 1849—1910 között — összehasonlításban néhány kelet-magyarországi és erdélyi várossal (1972), 260 1. A magyar iparfejlődés képét teszi teljesebbé a forrásanyagában, módszerében igényes disszertáció. Gondos munkával összegyűjtött, kritikailag szakszerűen elemzett ós rendszerezett adatait beépíti a magyar iparfejlődés általános folyamatába, a széles értelemben vett kelet-magyarországi táj városainak iparfejlődésébe és Debrecen egész gazdasági életébe. A város iparáról táblázatok és grafikonok elemzése alapján nyújt korszerű ismereteket. A földrajzi adottságokat, a népesedési viszonyokat, a nyersanyagbeszerzési és a piaci lehetőségeket számba véve ábrázolja a nagy- és kisipar fejlődését; a fontosabb iparágakat kiemelve mutatja be az ipar szerkezeti változásait, nagy alapossággal elemzi az egyes periódusok vezető iparágának helyzetét. Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig. 1717— 1848. Fejezet Polgár történetéből (1974), 264 1. Az értekezés egyik részlete a közelmúltban megjelent „Polgár története" c. monográfiának. A település története szempontjából kulcsfontosságú kérdést elemez: a hajdúvárosi jogállását elvesztett város az elnéptelenedés után hogyan települt újjá, s az újonnan érkezett népesség milyen gazdasági erőforrásokkal és jogrendszerrel formálhatta életét. Szabó István: Egy jászdózsai család genealógiája (1974), 124 1. Egy parasztcsalád genealógiáját tartalmazza a disszertáció, egyházi anyakönyvek felhasználásával. Fontos eredménye annak bizonyítása, hogy a népességszám megállapításánál a fiúági leszármazás nyomon követése nem nyújthat valós képet. A genealógiai módszerrel kialakított társadalomrajz összhangban áll a jászkun társadalomra vonatkozó egyéb kutatások eredményeivel. « III. В. Szőke Domonkos : A nép, nemzet, állam fogalma és funkciói Szekfű Gyula történetszemléletében és politikai gondolkodásában 1920—1944 között (1973), 203 1. Szekfű Gyula 1920—1944 között írt jelentősebb és kisebb munkái mellett a korabeli magyar szellemtörténetírás legjellemzőbb alkotásainak elemzésével tette alapossá munkáját a szerző. Elsősorban a nép- és nemzetfogalom tartalmának, funkciójának vizsgálata emeli a dolgozat értékét. Mondanivalóját jól illeszti be a szellemtörténeti gondolkodás fejlődésvonalába, ugyanakkor a-tárgyalt korszak szellemi és politikai életében is elhelyezi. A dolgozat igen sok, elsősorban ideológia-történeti jellegű probléma további vizsgálatának szükségességét veti fel. Timár Lajos: Az Alföld mezőgazdasága a két világháború között (1973), 285 1. Az igen alapos történeti, közgazdasági és statisztikai kutatómunkán alapuló disszertáció nemcsak anyagában, de gondolataiban is újat ad: az amerikai utas fejlődésről pl. közgazdaságilag is újszerű megállapításokat olvashatunk benne. A történeti, köz-