Századok – 1975

Krónika - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1971–1974-ben történelemből megvédett doktori disszertációk (Menyhárt Lajos) 757/III–IV

KRÓNIKA 761 gazdasági, gazdasági tényezők egységbe kapcsolása, a legmodernebb összkorrelációszámítás alkalmazása tovább növeli a dolgozat értékét, amely egyéni számítások alapján sokrétű képet nyújt a földterület művelési ágak szerinti megoszlásáról, a termésátlagok alakulásáról, az állatállomány mennyiségi és szerkezeti fejlődéséről, a gépesítettség színvonaláról, a népesedési tényezőkről, a paraszti társadalom rétegződéséről stb., mindig az országos képbe állítva az Alföldre vonatkozó megállapításokat. Kiss Kálmán : Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. sz. végétől a második világháborúig (1973), 280 1. A dolgozat nagy mennyiségű, eddig feltáratlan forrásanyag alapján tárgyalja a témát. A helyi folyamatokat az országos politikai és mozgalmi képbe illeszti. A munka azonban nem mentes bizonyos forráskritikai szemléleti fogyatékosságoktól. Kozma Mihály: A szélsőjobboldali pártok tevékenysége Hajdú megyében és Debrecenben 1932—1944 között (1971), 216 1. Eddig fel nem dolgozott levéltári forrásokat elemezve, szóbeli információkat is felhasználva, elsősorban az 1930-as évtizedre vonatkozóan nyújt sok új ismeretet a dolgozat. A magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak egyik első vidéki központját képezte Debrecen és környéke. Aprólékos munkával mutatja be a szerző a kezdeményező vezetőket, a szervezkedést, megmozdulásaikat. Különösen a Festetich-féle párt helyi és országos tevékenységének szentel nagy figyelmet. III. С. Mojzes Jánosné: A szocialista magyar társadalom átrétcgződésének történelmi típusai (1971), 142 1. Társadalmunk 1945 utáni negyedszázados átalakulásának irodalma alapján történetszociológiai kísérletet végzett a szerző. Két tudomány — a szociológia és a történelem — módszerének és fogalmi apparátusának alkalmazásával rendszerezi a társadalmi változások alapvető okait: a politikai hatalom átalakulását, az iparosodást, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezek alapján írja le a társadalmi struktúra változásait, I különös tekintettel az iskolarendszer „mobilizáló" szerepére. Kovács Béla: Parasztbirtok és paraszttársadalom Hajdú-Bihar megyében a földreformtól a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetéig 1945—1949 (1971), 199 1. A felszabadulás utáni forradalmi agrárátalakulás igen fontos, eddig kevéssé vizsgált kérdésének helytörténeti feldolgozására vállalkozott a szerző. Sokrétű és gazdag forrásanyagból merítve ábrázolja Hajdú és Bihar megye agrárviszonyainak különbözőségét. Módszeresen elemzi a földreform utáni parasztgazdaságok helyzetét, megvizsgálva a felszereltséget, a hitelellátottságot és az értékesítési lehetőségeket is. Az országos agrárpolitika és agrárátalakulás egészének ismeretében mutatja be a két megye agrárstruktúrájának változásait. Nagy Sándor: A demokratikus ifjúsági mozgalom története Heves megyében 1944—1960 (1971), 196 1. Az országos és helyi sajtóanyag, levéltári és egyéb források feldolgozásával a disszertáció a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalom fő tendenciáját ragadja meg. A helyi sajátosságokat szembetűnővé teszi az-1946 előttre visszatekintő társadalomrajz, a megye politikai életének bemutatása. Az egyes pártok törekvéseit szembesítve bemutatja, hogyan szorultak vissza a klerikális elemek, átadva helyüket a szocializmus irányába mutató demokratikus ifjúsági szervezeteknek. Menyhárt Lajos