Századok – 1975
Közlemények - Réti György: Olasz dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaságról 645/III–IV
OI.ASZ DOKUMENTUMOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL 659 érvényben levő rendelkezésekről, hogy koordinált akcióink e kérdésben energikusabbak és hatékonyabbak lehessenek."1 2 Június végén a budapesti olasz katonai misszió politikai megbízottjává Borghese helyére egy hivatásos diplomatát, Vittorio Cerruti-t nevezték ki. Június 25-én Cerruti még Bécsből jelentette, hogy az antantnak a felvidéki előrenyomulás megállítására és az elfoglalt területek kiürítésére vonatkozó ultimátumát „Böhm tábornok, a Vörös Hadsereg parancsnoka" elfogadta. Ugyanakkor követelte, hogy a csehszlovák és a román csapatok is függesszék fel az ellenségeskedést és vonuljanak vissza a Clemenceau június 13-i jegyzékében megjelölt határok mögé. Cerruti június 26-án a Bécsben összegyűlt alábbi információkat közölte a Tanácsköztársaság helyzetéről: „A szocialisták nyíltan ellentétbe kerültek a kommunistákkal. A magyar Kormányzótanács Végrehajtó Bizottságának hat szocialista tagját a június 24-i választásokon ugyanennyi kommunistával helyettesítették. Várható tehát, hogy az újjá nem választott szocialista vezetők — köztük Böhm hadügyi népbiztos, aki néhány nappal ezelőtt éles bírálatot hozott nyilvánosságra a kommunisták módszereiről, és a Vörös Hadsereg helyzetét kétségbeejtőnek nevezte — egyik napról a másikra átmennek a kommunistákkal élesen szemben álló táborba. 24-én ellenforradalmi kísérletre került sor; úgy tűnik, hogy a régi rendszer tisztjeinek a részéről, akik elfoglalták a dunai monitorokat és a tüzérségi laktanyát. Három ágyúlövést adtak a Hungária Szállodára, a kommunista kormány székhelyére. Harcok folytak az utcákon, számos halottal és sebesülttel. A Bécsből ellenőrizhetetlen híreknek nagy jelentőséget tulajdonítanak, és a helyzetet rendkívül súlyosnak ítélik. Lehetségesnek tartják a közeli polgárháborút, hacsak a kommunista kormány önként nem vonul vissza . . . Budapesten és környékén ostromállapotot hirdettek ki. A reakciósokból alakult szegedi kormány mögött állítólag 20 ezer tiszt áll. Támogatja ezt a kormányt Franciaország, amely előnyben részesítené Magyarország és Jugoszlávia szövetségét, és reméli, hogy az említett kormány egyetértene ezzel a tervvel. E híreszteléseket ellenőrizni fogom." Cerruti június 28-án érkezett Budapestre és már aznap az alábbi részletes jelentést küldte az ellenforradalmi lázadásról és annak következményeiről: „A június 24-i ellenforradalmi kísérlet, amelyet a szegedi kormánnyal kapcsolatban álló arisztokraták szerveztek a katonai iskola növendékeinek támogatásával, ötórás bizonytalanság után kudarcba fulladt, mert rosszul szervezték. A kommunista kormány letartóztatta a mozgalom vezetőit és halálra ítélte őket. A budapesti olasz katonai misszió — mint az antant egyetlen képviselője Magyarországon — június 26-án jegyzéket küldött Kun Bélának, felszólítva őt, hogy ne hajtsák végre a halálos ítéleteket, amelyeket olyan személyek ellen hoztak, akik egy politikai eszméért harcoltak és ezért hadifoglyokként kezelendők. A jegyzék azzal fejeződött be, hogy a szövetséges hatalmak Kunt és elvtársait személyesen felelősnek tekintenék, ha a fenti figyelmeztetéssel ellenkező szellemben járnának el. Kun ugyanezen a napon a legarcátlanabb jegyzékkel válaszolt, miszerint természetes az, hogy Romanelli alezredes nyugtalankodik a bűnözők kivégzése miatt, és ugyanakkor nem ítéli el ártatlan emberek meggyilkolását ugyanazok részéről. Ezután tiltakozik a Magyarország belügyeibe való olasz beavatkozás miatt, azzal fejezve be jegyzékét, hogy véleménye szerint az alezredes eljárása nem áll összhangban Olaszországnak a kommunista kormány iránti valódi érzelmeivel. Az alezredes tegnap egy jegyzékkel válaszolt,1 3 ame-12 A Tanács-Magyarországra irányuló olasz áruszállításokról ld. Réti György: „A Finzi dosszié" c. cikkét (Élet és Tudomány 1975. márc. 21.). 13 A Romanelli—Kún jegyzékváltást ismerteti a MMTVD VI/B. kötete, a 353. oldalon. Romanelli viszonválaszát — tudomásom szerint — magyar nyelven eddig még nem publikálták. Cerruti július 2-i táviratában közölte, hogy Romanelli második jegyzékét „a kommunista kormány nem közölte, de holnap publikálják az osztrák
