Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 609 A háború utáni helyzet A porosz —osztrák háború utáni helyzet megítélése Angliában eléggé egyértelmű következtetésekre vezet. A Béccsel jó kapcsolatokat ápoló A. Buddeus nem egészen elfogulatlan megállapítása szerint példa nélkül álló volt Ausztria veresége 1866-ban, s hihetetlen feltámadása is. Mindenféle külső segítség vagy különleges szerencse nélkül nem csupán egy állam, hanem egy nagyhatalom rangjára emelkedett.2343 Mindezek után azonban leszögezi, hogy ehhez az egyetlen lehetséges út a magyarokkal való kiegyezésen át vezethetett .234 b Pontosan ugyanerre a következtetésre jut a Macmillan's Magazine is.235 A Spectator véleménye szerint a háború nem csupán az osztrákoknak, de a magyar félnek is ugyanezt a következtetést kínálta: „Sadowa adott valami kárpótlást még a Habsburgoknak is. A csatának, melyre ezután úgy fognak tekinteni, mint a világ arculatát megváltoztató kevés csata egyikére, megvolt az az eredménye, hogy meggyőzte a magyar uralkodó osztályt arról, hogy az ország számára bizonytalan, ha továbbra is egyedül marad . . . Deák vezetésével, akit leginkább úgy jellemezhetnénk, mint a legjobb fajtájú magyar Whiget, aki olyan önzetlen, mint Andrew Marvell, oly hűvös, mint Earl Russell és messzetekintő, mint Earl Grey, jelezték a bécsi Hofburgnak, hogy a kiegyezés lehetővé vált."236 A Westminster Review a háború utáni helyzet értékelésénél azt emeli ki, hogy a szerencsétlen időszakban a kormány kénytelen volt a dualista szerkezet mellett síkraszállni, jóllehet a birodalom egységes „nyugati felének" koncepciója szembekerült az egyes tartományok önálló jogrendszereivel. Megfogalmazása azt mutatja, hogy korántsem tartotta volna szükségesnek a dualisztikus megoldást, sokkal inkább valamely föderatív elgondolás élt benne.237 Ausztria jövőjét illetően a lapok egybehangzóan állítják, hogy a birodalom kiválása a német szövetségből végleges.23 8 Mindez nem jelenti azt, hogy Ausztria előtt ne láttak volna új formájában is feladatot, jövőt. Sőt, Bowring, aki persze erősen rokonszenvezett a magyarokkal, kifejezetten azt állítja, hogy Ausztria „Pesten esetleg a koncentrált cselekvés alkalmasabb központját fedezheti föl, mint a most némiképpen megalázott Bécsben".23 9 A Punch a maga ironikus hangján lényegében ugyanerre a következtetésre jut: a birodalom új formájában is megtalálhatja önmagát.240 Az Athenaeum az erdélyiek örömét idézi fel a háború elvesztése felett, és magáévá teszi reménykedésüket, hogy ti. Ausztria most már a birodalom keleti felével is fog törődni.241 A kiegyezés A kiegyezés előtörténetét, létrejöttét, értékelését több helyen is megtalálhatjuk a kortársi publicisztikában, így ez az eseménysorozat viszonylag jól ismert lehetett az újság- és folyóiratolvasó angol közönség körében. Első-*3 4 » (A. Buddeus:) The Constitutional..., 136 — 7. 234b Uo.: 154. 235 The Beust Régime..., 418. 239 The New Position..., 94. 237 Dualism in Austria, 442 — 3. 238 (F. H. Geffcken:) Count Bismarck, 464—6. — The Beust Régime..., 422. 239 John Bowring: Deak Ferencz, 328. 240 King Punch's New Year Reception (Punch, Vol. 62, 1867. jan. 5., 1). 241 Hungary is waking up. . ., 677.
