Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 605 zetét, ha felidézik Írország és Anglia viszonyát. Írországot érzik legfőbb problémájuknak, és olyan az érzésük, mintha tüske volna az oldalukban. Európa csaknem minden országának megvan az Írországa, de Ausztria csupa Írországból áll."21 0 Bonernél ugyanez a gondolat jelenik meg, ha nem is ennyire világos, szabatos megfogalmazásban.21 1 Boner politikai nézeteihez természetesen az is hozzátartozik, hogy az ír kérdésben az angolok, a magyar kérdésben pedig Ausztria mellett foglal állást. A brit birodalmi gondolat mellett politikai nézeteinek megformálásában szerepet játszik az egységes Ausztria koncepciója, s európai küldetésének tudata, mellesleg pedig az önálló magyar államiság lehetőségének kétségbevonása is. Ezért hangoztatja a fentiekhez kapcsolódóan, hogy Írország Anglia nélkül nem jutott volna messzire. Amit Írországról mond, világosan Magyarországra is értendő: . . . „valamennyien jól tudjuk, hogy milyen volt Írország helyzete, amikor saját parlamentje volt, s azt is, hogy mit ért az a parlament. Jól tudjuk, mi lenne Írországból Anglia nélkül."212 De nemcsak az országrészek közötti viszony: más sajátosságok is Írországot juttatják a magyarországi látogatók eszébe. Diceyt pesti látogatása során szomorú benyomásai az Írországról olvasottakra emlékeztetik, és Patterson is az írekre gondol, amikor a magyar politikai küzdelmek jellégzetességeiről számol be.213 Az osztrák—magyar viszony rendezésének problémáit tárgyalva azonban az időszaki sajtó sem marad meg az általánosságok szintjén. A kiegyezés konkrét előkészítését érintő részletek megítélését figyelve számos ponton gazdagíthatjuk a fenti képet. Schmerling távozása, az új kormány kinevezése kedvező fogadtatásra talál. Nem lesz könnyű feladat a megoldás — írja a Fortnightly Review —, hiszen a sok együtt élő népfajt csak a közös nyomorúság emléke tartja össze; ám a kormány most jó kezekbe került.214 Hosszan foglalkozik az új miniszterelnök, Belcredi gróf méltatásával a Westminster Review is, benne a cseh területek szószólóját remélve.215 Nagyon kedvező már ebben az időszakban is Deák megítélése. A Fortnightly Review szerint Deák és Eötvös pártja mögött egységes a nemzet. A nép bízik Kossuth e küzdőtársaiban, különösen Deák örvend igen nagy tiszteletnek. Csak a mágnások egy töredéke ragaszkodik a feudális idők hagyományaihoz, és ellenez minden változást. „Egy ilyen órában Deák Ferenc dicső hivatása lesz, hogy ő, aki hazájának Rientije volt, most Periclese vagy Peelje legyen !"216 Ugyancsak a Deák-párt vezető szerepét hangsúlyozza a Spectator is. A mérsékelt párt, írja, az országgyűlés háromnegyedét foglalja magába, és az egyetlen vezető erő, melyet a külvilág elismer.217 Grant Duff a North British Review-ban méltatja Deákot, és összegzésül megjegyzi: ,,Ha bölcs és mérsékelt politikája eredményes lesz, senki élő ember nem érdemli majd meg jobban a „páter patriae" nevet."218 210 Austrian Politics, 463. 211 Gh. Boner: i. m. 572. 212 Uo.: 572. 213 E. Dicey: i. m. 380. — A. J. Patterson: A Hungarian Election, 148. 214 Recent Austrian Policy, 73. 215 The Situation in Austria, 365-7. 216 Recent Austrian Policy, 72—4. 217 The Hungarian Ultimatum, 1276. 218 (M. E. Grant Duff:) i. m. 85. 7*
