Századok – 1975

Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV

MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 591 szócsövei.11 2 „Ausztria természeti lehetőségei olyanok, hogy Európa minden állama közül leginkább ez az ország aknázhatja ki az Angliával való fokozott kereskedelem rendkívüli előnyeit . . . Olyan termékek gazdag választékát kínálja, melyeknek híjával vagyunk . . ."11 3 Ez a gondolat számos helyen, sokféle fogalmazásban megjelenik a korszak angol közíróinál,11 4 akik pedig e vonatkozásban az üzleti körök igényeinek, elgondolásainak adtak hangot.115 Boner is nagy figyelmet fordít arra, hogy minden alkalmat megragadjon az angolok számára kínálkozó gazdasági lehetőségek propagálására. Nem elkép­zelhetetlen, hogy idevágó megjegyzéseit bécsi sugalmazásra építette könyve szövegébe. ,,. . . Bizonyos vagyok benne, hogy bármely angolt, aki kereskedelmi vállalkozások tervével érkezik az országba, a lakosság és a kormány egyaránt szívélyesen fogad és megad neki minden tőle telhető segítséget."116 „Olyan tágas a tér és oly csekély a verseny, mint Afrika bensejében . . . Ha Erdély távolabb feküdne, merész kereskedelmi úttörőink feltehetően nem néztek volna el fölötte oly sokáig . . ."11 7 Boner nemcsak általánosságban szól: konkrét tervei is vannak. Különösen nagy lehetőségeket lát a borkereskedelemben,118 de felhívja a figyelmet a nagy kén- és timsó-tartalékokra is.11 9 S hogy amit tanácsol, visszhangra talál Angliában, arra jó bizonyíték az Athenaeum kriti­kája és Grant Duff reakciója is: „Boner úrnak igaza van, ha Erdélyt jövedel­mező tájnak tekinti az angol vállalkozók szempontjából."120 Akad tehát terv, sőt megvalósult terv is angol érdekeltségek bevonására. > Angol program születik a déli viziutak és vasutak fejlesztésére, Magyarország és Erdély déli vidékeinek összekapcsolására az Adriával,12 1 Brassóban pedig angol vállalkozókkal vezetik be a gáz világítást.12 2 Boner könyve különös hangsúlyt ad a vasútkérdésnek, amiben természetesen ugyancsak lát angol érdekeltséget: közvetlen összeköttetés lehetőségét Erdélyen, illetve Törökországon keresztül Indiával !12 3 Az ország felvirágzása szempontjából döntőnek találja a kommuni­káció kérdését, hiszen jelenlegi állapotában „a tartományról (= Erdély) szinte nem vesz tudomást Európa".12 4 Kevésbé összefüggő, de mozaikszerűségében is hiteles a kép, amit a kiegyezés előtti időszak társadalmáról kapunk. A feudális uralkodó osztály gazdasági ereje megtörik,12 5 ugyanakkor a kapitalizmust már nagyon is jól 112 The Proposed Commercial Treaty with Austria. The Liverpool Mercury, 1865. nov. 11. Calice Mensdorffhoz, 1865. nov. 11., No. 322. HHStA: Min. des Aeussern, Admin. Reg., F 34/5, Staaten: GB, 1861 — 69. 113 Hope of a Treaty. . . 114 Prussian Aggression and England's Interests (London. 1866) 31 — 2. 115 W. H. Bishop Apponyi Rudolfhoz, London, 1868. márc. 18. HHStA: Min. des Aeussern, Polit. Archiv, VIII. England, Fasc. 71, Berichte, No. 21 В. 116 Ch. Boner: i. m. 181-2. 117 Uo.: 389-390. 118 Uo.: 174, 179—180. — Bonernek a borkereskedelem lehetőségeivel kapcso­latos megjegyzései egybecsengenek a kortársi magyar publicisztika sokszor hangoz­tatott véleményével. Vö. Frank T. : A magyar agrárexport. . . 119 Ch. Boner: i. m. 312-6. 120 The Athenaeum, 1865. nov. 11., 645. — (M. E. Grant Duff:) Austria, 88. 121 (J. H. Tremenheere:) Servia (The Quarterly Review, Vol. 117, 1865. jan., jg2 3. 122 Ch. Boner: i. m. 269-270. 123 Uo. 604. 124 Uo. 601. 115 Uo. 442-3. — The Athenaeum, 1865. nov. 11., 645.

Next

/
Oldalképek
Tartalom