Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
592 FRANK TIBOR ismerő angolt meglepi a céhes rendszer hosszú utóélete.12 6 Feltűnik a proletariátus hiánya is: „Nincs proletár osztály az országban, ami szerencsés dolog ( !), hiszen ellensúlyozhatja a pénz és a föld terményeinek hasznosítására szolgáló eszközök hiányát.12 7 A birodalmat fojtogatja a bürokrácia, társadalmi méretű probléma az alkoholizmus, általános a megbízhatatlanság.12 8 Komoly problémák jelentkeznek a felekezetek közötti viszonyban a konkordátum óta, s a katolikus klérus még szítja is az ellentéteket.129 Néhány utalás a nyelvi elszigetelődésből adódó problémákra hívja fel a figyelmet. Az Athenaeum kritikusa szerint ez meggátolja az egészséges eszmecserét különféle nézetű, más-más véleményeket valló emberekkel, s a szembenálló oldalon írott munkák olvasása nélkül egyoldalúság, .szellemi beszűkülés fenyeget.130 A magyar kultúra bizonyos hanyatlásáról is szót ejt a megfigyelő. A kiegyezés utáni szakaszban elsősorban Arthur Patterson foglalkozik az ország gazdasági-társadalmi viszonyaival. Patterson az ország „provinciális vagy fél-provinciális" helyzetéről ír, máshelyütt pedig „peninszulációról" beszél, s a civilizáció szempontjából zsákutcaként jellemzi az állapotokat.131 Az ország elkülönülése Európa más részeitől részben földrajzi helyzetének, részben történelmének az eredménye s maga is oka lett e félfeudális viszonyok hosszú fennmaradásának."132 Az ország elmaradásának okairól szólva elsőként a török uralom időszakát említi. Ez hosszabbította meg a középkort a XVIII. századig, ez vetette az országot az anyagi fejlődés szempontjából Európa más térségei mögé. Bizonytalansági érzést szült, ami a civilizáció « egyik nagy fékezője. Másutt az elmaradás okaként az ország távolságát jelöli meg Róma „civilizáló hadseregeitől", aminek az „északi barbarizmus" továbbélése, a polgári átalakulás sajátos elmaradása lett a következménye.133 Vámbéry természetesen jólesőn emeli ki mindezek nyomán az Academy-ben írott ismertetésében: „Patterson úr helyesen mutatott rá az osztrák-barát írókkal szemben, hogy a magyar kultúra elmaradottságának okait nem a nép eredetének, hanem szerencsétlen földrajzi helyzetének kell tulajdonítani."134 Patterson 1 mindamellett örömmel nyugtázza, hogy a gazdasági fejlődés kérdése a legvitatottabb beszédtéma az országban, és az Athenaeum is észreveszi, hogy , valami már mozdul Magyarországon. „Magyarország gazdasági és politikai értelemben egyaránt ébredőben van, hogy nekilásson tartalékainak kiaknázásához, melyeket túl sokáig elhanyagolt."135 126 Ch. Boner: i. m. 201, 221. 127 Uo.: 209. 128 Uo.: 415 — 7, 182, 617 — 8, 227. 129 Uo.: 326—7. — A. J. Palterson: A Hungarian Election... 131 — 3. 130 Ch. Boner: i. m. 562—5. — The Athenaeum, 1865. nov. 11., 644 — 5. 131 A. J. Patterson: i. m. II/199, ill. 11/42. 132 Uo.: 1/159. 133 Uo.: 1/57-8, 71. 134 A. Vámbéry: i. m. 176. 135 A. J. Patterson: i. m. II/2. — Hungary is waking up... (The Athenaeum, 1867. nov. 2., 677). — Egyes gazdasági szakemberek ugyanakkor meglepetéssel látják azt, hogy milyen elmaradott a magyar közgazdasági gondolkodás is, így például a szabadkereskedelem kérdésének megítélése (Susan Horner Pulszky Ferenchez, Norwood, 1868. jan. 30. OSzK Kt: Fond VIII/445, fol. 19). Evvel áll összefüggésben az is, hogy egyes arisztokratáink Angliában igyekeznek továbbfejleszteni nemzetgazdasági ismereteiket: Dessewffy Aurél gróf, Dessewffy Emil fia például T. E. Cliffe Leslie-nél, a neves közgazdásznál folytat tanulmányokat 1868-ban (Országos Levéltár: Dessewffy családi levéltár, P 90, 3. csomó, 5/c).
