Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 557 publicisztikájában, gazdaságpolitikai vonatkozású megnyilatkozásaiban.40 Worcesterben mondott beszédében pedig — többek között — így vont párhuzamot Massachusetts végül sikeres és Magyarország még továbbfolyónak remélt küzdelme között: „attól kezdve, hogy Nagy-Britannia a gyarmatosító rendszert tette magáévá az amerikai kereskedelem monopolizálásának megőrzése végett, s azért, hogy megakadályozza a gyarmatosokat abban, hogy önállóságuk megerősítésére képessé váljanak, egészen Washington balsikereiig és végső győzelméig . . . szembeötlő hasonlatosságok mutatkoznak az Önök hazájának a története és az enyémé kózött".41 Kossuth emellett a reformkorban buzdításul, 1849 után pedig a Habsburg-birodalom, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia keretei közt továbbélő Magyarország általa igen korlátozottnak, még inkább torznak ítélt gazdasági fejlődésével szívesen szembesítette a gazdasági önrendelkezésre alapozott alternatíva megvalósult példájaként — nem minden egyszerűsítés nélkül — a gyorsütemű amerikai gazdasági fejlődést, aminek alapfeltételét éppen a XVIII. században kivívott állami függetlenségben jelölte meg. Annak a Kossuthnak a számára, aki önálló politikai fellépése kezdetén éppen a gazdasági fejlődés követelményei vonatkozásában szögezte le, hogy „rég elmúlt az idő, amikor a világ mesékből okult",42 az amerikai példa az ipar, a közlekedés, a városiasodás, sőt általában a gazdasági-társadalmi fejlődés konkrétumai által megerősített bizonyságtételnek tűnt, hogy jó irányban keresi, illetve kereste Magyarország gazdasági elmaradottsága felszámolásának útját.4 3 1 8 7 5-ben írott egyik levelében korántsem minden politikai célzat nélkül — ugyanakkor a szembesítés eredményét meg is szenvedve — írta: „az embernek, mint az emberiség tagjának keble büszkén kitágul — bár mint magyarnak görcsösen összeszorul — ha meggondolja, hogy egyetlen egy városban, mely annyira fiatal, hogy még nem volt, mikor én már férfikorom delén túl voltam (Chicagót értem)4 4 az . . . iparos elemek . . . több értéket produkálnak évenként, mint amennyit egész Magyarország földmívelete előállítani képes".4 5 Bármilyen tisztelettel hajolt meg Kossuth — idézhetetlenül sok alkalommal — Franklin, Jefferson, Washington, majd Lincoln történelmi szerepe előtt, az amerikai teljesítmény igazi létrehozójának „a népet" nevezte meg, amely — mint Cincinnatiban mondotta — „a rézbőrűek vadonát a keresztény civilizáció és a művelt emberiség virágzó településévé alakította, a tudomány, a művészet, az ipar és a messzire terjeszkedő kereskedelem szorgalmas műhelyévé. S ezt az átalakulást nem a vízcsepphoz hasonlatosan hajtotta végre, amely századokon át hullva alá szüntelenül, szakadékot váj ott, ahol korábban hegy állott, hanem mágusként, hirtelen, egyetlen kézmozdulattal." „Mi a nyitja ennek a gyors és csodálatos átalakulásnak? " — tette fel a szónoki kérdést, 40 Többek közt: PH. 1842: 110, 114, 121. sz.; KLI. XIII. 246, 265-266, 280; Hetilap, 1846: 81. sz.; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp. 1946. 310. 41 Beszéd Worcester-ben 1852. ápr. 25-én. OL. R. 90. I. 1792; Kossuth in New England 49 — 50. 42 PH. 1841: 70. sz.; KLI. XII. 132. 43 PH. 1841: 84. sz., 1842: 175. sz.; KLI. XII. 183, 385; beszéd Columbusban 1852. febr. 5-én, Boston-ban 1852. ápr. 29-én. OL. R. 90. I. 1654, 1798; Newman: i. m. 181-182, 289-290 stb. 44 A négyezer lakost számláló Chicagót 1837-ben (amikor Kossuth 35 éves volt) nyilvánították várossá. Thomas H. Johnson: The Oxford Companion to American History. New York. 1966. 165. 45 KLI. IX. (S. а. г. Kossuth Ferenc.) Bp. 1902. 17. 4*
