Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
558 SZABAD GYÖRGY hogy a nép ön tudatosodásának nagy történelmi víziójához kapcsoltan a maga válaszát is menten megadja rá: „A nemzeti függetlenség és az önkormányzat elveire alapozott, bölcs törvények által szabályozott szabadság az a bűvös pálca, amellyel a nagy varázsló, a Nép ezt a csodálatos teljesítményt létrehozta." Majd ugyanebben a beszédében így jellemezte — mondhatni — szinte leltározta a történelmi folyamat eredményeit, a saját célkitűzéseivel egybevágónak minősített amerikai berendezkedés leglényegesebb elemeit: „A nép az igazi uralkodó; az önök intézményei, amelyek az igazi szabadságot biztosítják, mivel az önkormányzat elvein alapulnak; szövetség a nemzeti függetlenség és a hatalmi pozíció megőrzésére; együtt valamennyien, nem ismerve más urat, mint Istent; nem ruházva fel mindenhatósággal sem személyt, sem testületet, és szabad teret nyitva minden becsületes erőfeszítés számára, mivel a polgári, a politikai és a vallásszabadság mindenkinek közös java, s csak önmaguk (tudniillik az önalkotta törvény láthatatlan, de korántsem érzékelhetetlen behatása) által korlátozott. Ez a nyitja az élő csodának, ami a szemem elé tárul."46 Utaltunk arra, hogy Kossuth — noha érthetően némileg elfogulttá tette annak az elmaradottabb hatalomnak a gyűlölete, amelynek ellenfele volt — nem szemlélte kritikátlanul a történelmileg kialakult amerikai viszonyokat. Elragadtatott megállapításai nem állnak ezzel ellentétben. Dicsérete az alapelvekre és a rájuk épülő alapintézményekre vonatkozott. Ugyanakkor félt attól, hogy az alapelveket dogmarendszerbe merevítik. Másfelől nem látta őket mindenoldalúan kifejtetteknek, még kevésbé minden vonatkozásban érvényesülőknek. Szorosan összefüggött ezzel (és természetesen a maga aktuálpolitikai célkitűzéseivel is), hogy Kossuth amerikai megnyilatkozásaiban a politikai cselekvés alapelveinek és az alkalmi döntéseknek a megkülönböztetését szorgalmazta. Washington születésnapjának előestéjén tartott beszédében talált közvetlen alkalmat erre: „Washington alapelvei örökre helytállóak és örökre vezércsillagai kell, hogy legyenek az Egyesült Államok minden polgárának. De politikáját nem szabad összetéveszteni alapelveivel, mivel a politika az exigenciák tudománya, az exigenciák pedig időben és térben változnak, míg ellenben az alapelvek teljes mértékben igazak minden körülmények között és minden időben."4 7 Kossuth politikai koncepciója egyik sarktételét idézte ezzel, azt — ami saját megítélése szerint — politikai gyakorlatát képessé tette a körülményekhez való alkalmazkodásra, de elvtelenné sohasem. Késő öregkorában saját tapasztalataira is hivatkozva „az exigenciák" kívánatos figyelembevételével kapcsolatos esetleges túlzások veszélyeit így hangsúlyozta: „Egykor én azt mondtam a politika »az exigenciák« tudománya. Ez nem azt teszi, hogy a czélt az opportunizmus kaptájára szabad ütni, azt nem szabad, . . . hanem a czél felé haladáshoz a körülményektől kell tanácsot kérni (ez az exigentiák tudománya), de előre mindig a czél felé, sohasem félre, soha sem hátra."4 8 A dogmatizmust és az elvtelenséget egyaránt elítélő Kossuth az elszigetelődés amerikai hirdetőivel csatázva jelentette ki közvetlenül az USA-ba érkezése után, hogy „bajosan lehet valami veszedelmesebb egy nemzet haladó irányú 46 Beszéd Cincinnati-ban 1862. febr. 14-én. OL. R. 90. I. 1670; Newman: i. m. 199-202. 47 Beszéd Cincinnati-ban 1852. febr. 21-én. OL. R. 90. I. 1678. Erős csonkítással közli Newman: i. m. 210. 48 Kossuth (Turin, 1884. nov. 6.) — Thallóczy Lajosnak, OSzKk.
