Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
552 SZABAD GYÖRGY körben az angol alkotmányos monarchia parlamentáris kormányzati rendszeréért lelkesedőkön is „tovább ment, oly köztársaságot kívánva, mint az amerikai".7 Róla keringett egyébként az a történet is, hogy hétéves kisfiát ilyen „katekizmusra"tanította: „Ki volt az első ember? — Washington. — Melyik a legjobb kormányrendszer ?—A köztársaság. — Mi vagy te? — Demokrata."8 S tudjuk azt is, hogy abban a Zemplén megyei körben, amely oly nagy hatással volt a fiatal Kossuth politikai nézeteire, az Egyesült Államok történetével, illetve kiemelkedő államférfiainak tevékenységével ismerkedők egyike, Rhédey József már úgy fogalmazott, hogy Washington az emberiségnek azon nagyjai közé tartozik, akiket „nem elég dicsérni, hanem tehetségünkhöz képest cselekedettel is kell követni".9 Az 1832 végén megnyílt diétán, amit a reformellenzék fellépése az első reformországgyűléssé avatott, egyre többen idézték Nyugat-Európa mellett az Egyesült Államok példáját is. Abban, hogy az országgyűlés kezdetétől fel-felvillanó amerikai „példa" általános bíztatásnál többet, részleteket is sokban érintő konkrét tanulság lehetőségét jelentette a magyar reformerek számára, ekkor tájt — mint ismeretes — a legfontosabb szerepe Bölöni Farkas Sándor éppen az országgyűlés derekán megjelent, s a következő évben már hatósági eljárást magára zúdítva újra kiadott művének volt.10 Bölönit maga Wesselényi is mintegy irigykedve méltatta, hogy „láthatta az emberi jussok és szabadság fiatal óriását" (olyan fordulat, amellyel Wesselényi tanítványa, Kossuth majd ismételten él), s dicsérte, hogy a szabadság kiváltságoktól és önkénytől fertőzetlen levegőjét Amerika földjén nemcsak mélyre szívta, hanem nagyhatású műve révén „tisztán lehelte . . . édes honnára".11 Kossuth tudósításai az országgyűlési tárgyalások hű tükröztetői voltak ugyan, teljes terjedelemben azonban-— mint ismeretes — csak néhány kivételes jelentőségű felszólalást közöltek. így nemcsak az országgyűlés szónokait, hanem az érveiket szelektáló Kossuthot is jellemzi mindaz, ami az Egyesült Államokról tudósításai lapjain helyet kapott. Csak futólag utalunk arra, hogy Kossuth tanúsága szerint a reformellenzéki Somssich Miklós „a halhatatlan Éjszak Americai szabad alkotmány"-ra hivatkozott, Beöthy Ödön pedig egyenesen „isteni igazgatással bíró Éjszak-America"-ról beszélt a történelem „tündöklő fényei" közé emelve Washingtont és Franklint.1 2 A vallásszabadságról folytatott vitában az Egyesült Államok nemcsak „a türelem példájává minősült, hanem Beöthy »a szabadságnak ezen hazáját« összehasonlítva Dél-Amerikával határozott összefüggést talált abban, hogy az előbbi, ahol »teljes tankönyvirodalom tükrében. Bp. 1960. 71, 195—196, 212—214; Gál, István: i. m. 97 — 98 117. Vö. Fenyő István: Haza és tudomány. Bp. 1969. 167, 171. 7 Kászonyi Dániel: Egy régibb kor férfiai. Hazánk, 1885. 523. Idézi: Barta István: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái. Történelmi Szemle, 1963. 324. 8 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genf. 1864. I. 289. 9 Vö. Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 102, 108. 10 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834; 2. kiad. Kolozsvár, 1835. 11 Hatvany Lajos: Egy székely nemes, aki felfedezte a demokrációt. Bp. 1934. 118; Gál, István: i. m. 105 — 106. 12 KosstUh Lajos: Országgyűlési Tudósítások In: Kossuth Lajos Összes Művei (a továbbiakban: KÖM.), (S. a. r. Barta István) Bp. 1948-1961. II. 663, III. 337, IV. 316.
