Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK l'ROBLÉM Aj A 49 med tényleg e nemzetség tagja volt, s így került a magyarok élére. Az Aranyhorda megalakulásának szakaszára oly kevés forrásunk van, hogy a Sírin nemzetség említésének hiánya nem meglepő. Az Andrejev gorodok említése, valamint a gyors megkeresztelkedés bizonyítja, hogy a Mescsera területén orosz telepek, helyesebben erődök voltak. E kérdéssel itt most nem tudunk részletesebben foglalkozni. A mescserek betelepedése után azonban a rjazányi fejedelemség befolyása e területen csökkent, hogy azután helyét a XV. sz.-ban a moszkvai-vlagyimiri nagyfejedelemség vegye át. A XV. századi orosz oklevelekben azonban, éppenúgy mint az évkönyvekben is sokszor szerepelnek a mescser vagy talán helyesebben a mescserai fejedelmek, tehát nem egy, hanem több volt belőlük. Az egyik nevét okleveles adat alapján ismerjük, minthogy a moszkvai nagyfejedelem a Mescsera egyik részét, e fejedelem területét megvásárolta.54 Az orosz knyaz szót fejedelemnek, hercegnek szoktuk fordítani, de már a XV. században a nem-orosz népek vezetőivel kapcsolatban egyszerűen „nemzetségfőnek" is értelmezhető. A későbbiekben erre számtalan példát találunk. A szóban forgó mescser fejedelem, illetőleg nemzetségfő neve Alekszandr Ukovics. Akárcsak a Mescserszkij család őse, ez is a keresztségben kapta az Alekszandr nevet, míg apját Uknak hívták. Nálunk a Dunántúlon van egy Uk nevű községünk, ele Ük magyarságának bizonyítására ez kevés, mert ez a név tatárul is nyilat jelent, s személynévként másutt is előfordul. Egy azonban biztos: Uk nem volt mongol, mert török neve volt, míg Ahmed lehetett mongol is meg kun is. Az orosz irodalomban egyesek Alekszandr Ukovicsot a Mescserszkij család sedzseréjében szereplő Alekszandr-ral azonosítják. Ez azonban aligha lehetséges, mert akkor Alekszandr Jurjevicsnek neveznék. Nincs rá példa, hogy orosz forrás pogány, idegen otcsesztvót adjon valakinek (Ukovics), ha apjának volt keresztényneve. Ellene mondanak ennek az azonosításnak bizonyos kronológiai meggondolások is, amennyiben a név első előfordulása idején, 1382-ben az oklevél szövegéből világosan kiderül, hogy Alekszandr Ukovics régebben élt, s így nem lehet azonos Jurij Mescserszkij fiával. Jurij 1380-ban Knlikovónál harcolt, s még nyilván élt 1382-ben, azaz fiától a moszkvai nagyfejedelem aligha vehetett földet.55 Egy 1402-ből származó oklevélből azonban kitűnik, hogy nemcsak a moszkvai nagyfejedelem vásárolt földeket a Mescserában, hanem megelőzték őt e téren a rjazányi fejedelmek, sőt ezek bojárjai is.5 6 Ezekből az adatokból következtetve tehát úgy néz ki a dolog, hogy a magyarok a Mescserában való áttelepedés után is nemzetségi szervezetben élhettek, s egy egy nemzetség élén általában tatár főnök állt, bár magyar nemzetségfő sincs kizárva, vagy talán a magyar nemzetségfők fölött tatár 54 «А что купля князя великого Мещера, как было при Александре Уковиче . . .» Духовные и договорные грамоты великих и удельных князей XIV—XVI вв. Moszkva. 1950. 29 (az 1382. évben). 58 Egy 1402. évi oklevélben olvassuk: «А рубеж Мещерским землям, как было при великом кназе Иване Ярославиче и при кнези Александре Уковиче.» Uo. 54. Minthogy pedig Ivan Jaroszlavies rjazanyi nagyfejedelem 1350-ben halt meg, így a moszkvai vétel csakis ez előtt, még Szemjon Gordij (1340 — 1353) moszkvai nagyfejedelem idejében történt, fél évszázaddal a mescserek betelepedése után. 66 Uo. az idézett 1402-es oklevél szövegéből ez világosan kiderül. 4 Századok 1975/1
