Századok – 1975

Történeti irodalom - Helytörténeti tanulmányok és krónikák a felszabadult Magyarország történetéből (Ism. Sipos Péter) 455/II

TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 Hosszan lehetne elősorolni, mit lehetett volna még belefoglalni ebbe az enciklopédiába, vagy mit lehetett volna másként megoldani, mindez azonban óhatatlanul a terjedelem növelésével járt volna együtt. Fel lehetne pl. vetni, hogy a prekolumbiánus amerikai államokról miért nincs külön címszó (inka-állam, azték állam), ha Fönicia pl. szerepel. Az adatok persze a mai latin-amerikai államokkal kapcsolatban megtalálhatók, de ez is már ismereteket tételez fel. A legtöbb címszó a mai országot, ill. államot tárgyalja, vagyis annak mai területét és ennek történetét (így kerül szóba a Csehszlovákia címszó alatt, hogy az 1514-es parasztháború Szlovákia területére is kiterjedt). Ez azt is jelenti persze, hogy pl. csak Jugoszlávia címszót találunk, és a horvát vagy szerb történelem eseményei itt szerepelnek. A Szovjetunió egyes szövetségi köztársaságai is csupán a Szovjetunió címszón belül, az utolsó, lexikális részben kerülnek elő. A német olvasóközönségnek készült eredeti kiadás természetesen nem tárgyalta a német történelmet, viszont a magyar igen. A magyar Kiadó — nagyon helyesen — megcserélte ezt, kihagyta a Magyarország címszót, és kiegészítette a kötetet, ugyancsak német szerzőktől, a német történelemre vonatkozó címszavakkal (külön Németország 1949-ig, és azontúl külön az NDK, ill. az NSzK története). A munka a legújabb korra helyezi a fő hangsúlyt, azt tárgyalja a legrészletesebben. Persze itt avulhat el a legkönnyebben; a munkában Portugália még „kleriko-fasiszta diktatúra Délnyugat-Európában" (625. 1.), hiszen az 1973 áprilisi fordulatot nemhogy a német szerzők, de a magyar kiadás összeállítói sem sejthették 1972 végén. Számos hasonló eset fordul még elő, de ez — hangsúlyozzuk — óhatatlan ilyen munkáknál. Világtörténelmi kisenciklopédia a cím, de a tényleges tartalom egyes országok története. Éppen az egyetemes történeti folyamatok, problémák maradtak ki: feudalizmus, kapitalizmus, földrajzi felfedezések, nemzetközi kapcsolatok, Internacionálék, a két világháború, az ENSz — a listát hosszan lehetne folytatni. Olyan fogalmakról, eseményekről van szó, amelyek valóban világtörténelmi jelentőségűek. Igaz, hogy ezekből viszont talán, egy másik kötet is kitelnék. Az enciklopédiában könnyű a tájékozódás, ha az olvasó valamely ország történetét vagy annak valamelyik szakaszát keresi. Az egyes országoknál szereplő kis lexikon használata már nem ilyen egyszerű. Hogy De Gaulle-t a Franciaország címszó alatt kell keresni, az alkalmasint köztudomású, de hogy a Bhave címszó Indiánál keresendő, mert reformista indiai politikusról van szó, az csak abban az esetben nyilvánvaló, ha ezt az olvasó eleve tudja. Egészen természetes, hogy ilyen terjedelemben a lexikon csak rövid, első információt adhat; aki alaposabban akar valamit megtudni, annak még lexikon-szinten is nagyobb munkák után kell nyúlnia; méginkább ha egészen részletes tájékoztatást igényel. Mégis nagyon hasznos munkáról van szó, amelyet nemcsak a történelem iránt érdeklődő szélesebb közönségnek, hanem még a szakembereknek is melegen tudunk ajánlani. Mert nyilvánvaló, hogy az a történész, aki mondjuk Anglia történetével foglalkozik, ebben a vonatkozásban nem talál a maga számára újat a munkában. De vele is előfordulhat, hogy mondjuk hirtelen a spanyol történelem valamelyik fontos dátumáról vagy jelenségéről volna szüksége rövid információra: ilyen esetben az ő számára is ez az enciklopédia a leghasznosabb, mert a legkönnyebben és a leggyorsabban nyújtja a szükséges információt. Hogy pl. történelemtanárok számára milyen hasznos a legfontosabb adatok együttese egy, viszonylag könnyen kezelhető kötetben, azt talán nem kell bizonygatnunk. Valóban hézagpótló munka: lefordítása és nagy példányszámban való megjelentetése helyes gondolat volt. Remélhetőleg sokan forgatják majd ezt a maga nemében igen hasznos jó munkát tájékozódásuk érdekében. Niedebhauser Emil HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK ÉS KRÓNIKÁK A FELSZABADULT MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBŐL (Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Glatz Feienc. Budapest 1971. 303 1.) Az évfordulók és a velük kapcsolatos pályázatok korát éljük. A bíráló bizottságokhoz minden alkalommal nagyszámú írás érkezik be, jelezve, hogy a múlt iránti érdeklődés nem csupán fellendülőben van, hanem változik is. Növekszik azok száma, akik nem érik be a História befogadásával, elsajátításával mások munkáinak olvasása révén, hanem alkotóan hasznosítva ily módon szerzett ismereteiket, maguk is bekapcsolódnak a történetírás