Századok – 1975
Történeti irodalom - Barton; Peter: Ignatius Aurelius Fessler. Barockkatholizismus. Erweckungsbewegung (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) Romantik. 443/II
TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 PETER BARTON: IGNATIUS AURELIUS FESSLER. BAROCKKATHOLIZISMUS, ROMANTIK, ERWECKUNG SBEWEGUNG (Böhlau Verlag, Wien—Köln—Graz. 1969. 635 1.) Fessier Ignác Aurél, a XIX. század elejének egyik legnagyobb hatású magyar történetírója diákkori imáiban három dolgot kért istentől: azt, hogy a „teológia tudorává, vértanúvá és szentté tegye".1 A fohász ellenére Fesslerre mégsem a mártíromság várt. 70 éves „zarándoklása"* során a volt jezsuita tanítvány, majd kapucinus rendtag Fessier a jozefinista egyházpolitikát támogató szabadkőműves lett, aki nemcsak hogy kilépett a kapucinus rendből, de protestáns hitre tért s élete utolsó két évtizedében evangélikus szuperintendensként tevékenykedett Oroszországban. E kivételes pálya ellenpólusai rögtön felkeltik a történész érdeklődését. Azonban épp ez a szinte túlságosan is fejlődési példának kínálkozó életút rejt veszélyeket Fessier életrajzírói számára: az eddigi tanulmányok Fessier egyéni életútjában túlságosan is a kor vetületét keresték. Ahelyett, hogy azt elemezték volna, hogyan tükröződik a megtett út a megváltozott szemléletű író alkotásaiban, megelégedtek annak bemutatásával, hogy hogyan jutott el az író az új nézetek befogadásáig; hiszen Fessier nézeteinek fejlődésót csak önéletírása és levelei alapján dokumentálták. Fesslerről először a „Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen" című műve kapcsán emlékeztek meg. Az író több évtizedes irodalmi ós oktató tevékenység után fogott a magyar történet megírásához. A tíz kötetes mű 1815 — 25 között jelent meg a Gleditsch cég kiadásában Lipcsében s 1815 novemberétől Magyarországra is folyamatosan érkeztek az újabb kötetek. 42 év elteltével, 1867-ben, a lipcsei Brockhaus cég új kiadásban, 5 kötetre rövidítve, Horváth Mihály előszavával adta közre a Geschichte-t.3 Ernst Kleinnek, az új kiadás szerkesztőjének Horváth-hoz intézett levele érdekesen dokumentálja, hogy a 42 óv alatt mennyire megváltoztak a történetíróval szemben támasztott igények, és hogy Fessler műve sok szempontból már akkor elavult volt, de a kiadó mégis úgy látta, hogy 1867-ben sem nyújthatnak jobb Magyarország történetet a német olvasónak. Az új kiadáshoz írt bevezető tanulmányában Horváth Mihály elismerően szólt Fessier művének jelentőségéről. Horváth Magyarországot az „európai népcsalád" tagjának tekinti, s hangsúlyozza az ország történeti szerepének fontosságát Németország számára. A magyarok történetét egy szabadságáért küzdő nemzet sok tanulságot nyújtó történetének tekinti, Fessier művét pedig megfelelőnek tartja e tanulságokban gazdag történelem bemutatására. Értékelésében kiemeli, hogy Fessier világosan mutatja be a társadalmi viszonyokat, jól ragadja meg a „népszellem" (Volksgeist) és az egyes korszakok szellemének sajátosságait. A Geschichte — írja — tehetséges ember műve, melynek pozitívumai a világos előadásmód, a szerző igazságszeretete és pártatlansága, a művelődéstörténet alapos tárgyalása, a történeti összefüggések helyes felismerése, találó ítéletei és művészi előadásmódja, negatívuma viszont a források hiányos ismerete és Fessier misztikus szemlélete, amiből az események okainak szubjektív beállítása ered. Egészében azonban Horváth a Geschichte-t, hiányosságai ós hibái ellenére is kitűnőnek tartja, melyet a kiadó helyesbítéseivel és kiegészítéseivel megtoldva érdemes újból publikálni. Egy év^el azután Horváth Mihály Kisebb történelmi munkái bevezetésében ismét kiemeli, hogy „az egy Fesslert kivéve" a magyar történetírók nem foglalkoztak kielégítő módon „az intézmények s a népi élet történeti fejleményeivel".4 11 évvel az 1867-es Fessler-kiadás után jelent meg AbafiLajos tanulmánya a Századokban,5 mely a részletes életrajz mellett az irodalmi művek és a Geschichte lényegi ismertetésére szorítkozott. 1879-ben Abafi kiadta Fessier néhány levelét,6 melyek közt az Engelhez és Kovachich-hoz írtak is szerepeltek. Az irodalomtörténészek már a század végén megemlékeztek Fesslerről: Gyulai Pál egyetemi előadásaiban, valamint Bayer József irodalomtörténetében.' 1900-ban Viszota 1 Idézi Abafi Lajos: Fessier I. A., Századok, 1878, 618-645. Fessier önéletrajza alapján. ' Rückblicke auf seine 70jährige Pilgerschaft. Leipzig. 1851 (zweite Auflage). ' Fessier: Geschichte von Ungarn und ihrer Landsassen, Zweite vermehrte und verbesserte Auflage, mit einem Vorwort von Michael Horváth, I -V. Leipzig, Brockhaue. 1867. ' Horváth Mihály: Kisebb történelmi munkái. 3. kötet Pest, 1868. s Abaf1 Lajos: Fessier Ignác Aurél. Századok, 1878. 'Abafi Lajos: Unedierte Briefe von I. A. Fessier (Literarische Berichte aus Ungarn 1879. 382). ' Bayer József: A magyar drámairodalom története 1897. 10 Századok 1975/2
