Századok – 1975

Beszámoló - A szovjet és magyar történészek együttműködésének negyedszázada (Stier Miklós) 399/II

408 STIER MIKLÖS egész sora foglalkozik a rendiség, a központosítás kérdéseivel, a Nyugat—Kelet közötti kereskedelem kibővülésével, az abszolutizmus kérdéseivel, a XVI —XVII. századi nagy parasztmozgalmak problematikájával. Az újabb korokhoz közeledve egyre inkább növekszik a kutatások száma,, s mindinkább bővülnek a feldolgozott témák is. Diplomáciatörténet Rákóczi Ferenc és I. Péter kapcsolatairól majd Katalin cárnő külpolitikájáról, a felvilágosult abszolutizmus kutatása, kultúrtörténeti és hadtörténeti témák stb. Különösen nagy érdeklődós mutatkozott a XIX. századi oroszországi fejlődés kérdései iránt. Szintetizáló igényű könyvek, nagyobb monográfiák összehasonlító módszerrel mutatják be a kelet-európai, s benne az orosz gazdasági-társadalmi és a politikai-kulturális fejlődés legfőbb kérdéseit. (A nemzeti mozgalmak, a burzsoá nemzet kialakulása, a nemzetiségi kérdés, a polgári átalakulás kelet-európai sajátosságai, a jobbágyfelszabadítás kérdései stb.) Emellett tanulmányok egész sora tűzött témájául sajátos részletkérdéseket is, a társadalom-, a politikai és a kultúrtörténet területéről egyaránt. (Ez utóbbiak között a tudománytörténettől a hadművészet történetéig találhatunk érdemes feldolgozásokat.) Ugyancsak bő termést hozott a történeti irodalomban az orosz —magyar kapcsolatok tanulmányozása. A XIX. századra vonatkozó gazdag irodalomból a személyi kapcsolatokat bemutató tanulmányoktól kezdve akultúrhistóriai tanulmányok egész sorát ismertette az előadó. Utalt azokra a nagyobb összefoglalásokra is, amelyek az 1848/49. évi magyar forradalommal, a kelet-európai gazdasági és társadalmi fejlődés kérdéseivel, a kárpátukránok történetével foglalkoznak. „Érdemes itt felfigyelni arra, — hangsúlyozta az előadó —, hogy míg a megelőző korszakok vonatkozásában a kutatás minden műfajban a politikai és kulturális fejlődós kérdései felé tájékozódott elsősorban, a tőkés rendszer kibontakozásának korában egyszerre erősen megnőtt a gazdasági fejlődés problémái iránti érdeklődés." Emellett persze az egyéb kérdések vizsgálata is napirenden maradt, — könyv jelent meg az orosz—magyar kapcsolatok kérdéséről a XIX. század második feléből, diplomáciatörténeti munka az Osztrák-Magyar Monarchia ós Oroszország politikájáról, majd egy-egy konkrét diplomáciatörténeti eseménnyel kapcsolatosan a Monarchia és Oroszország ellentéteiről. Az imperializmus korára vonatkozó kutatások ismét inkább a politikai történet kérdéseire koncentráltak. Ezt az magyarázza elsősorban, hogy „ebben a korszakban találkozott a magyar kutatás Lenin és a bolsevik párt szerepével, amelynek a Magyar Tanácsköztársaságig vezető foiTadalmi úton a magyar fejlődésre is elhatározó befolyása volt." Vizsgálták az agrárkérdéssel kapcsolatos orosz irányzatok álláspontjait, az 1905-ös orosz forradalom magyarországi hatását, a magyar és az orosz munkásmozgalom különböző szintű, szférájú kapcsolatait. „Szinte beláthatatlan az a gazdag irodalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, annak a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttében megtestesülő magyarországi hatásával ós általában a szovjet fejlődéssel foglalkozik" — hangsúlyozta Niederhauser Emil. „A puszta számszerűség is mutatja, a tematikán túlmenően, hogy a magyar marxista történészek világosan látják az Októberi Forradalomnak és a Szovjetunió fejlődésének világtörténelmi jelentőségét." Nagy érdeklődéssel fordultak a magyar történészek Lenin munkássága felé, amire különösen az 1970. évi Lenin-centenárium adott alkalmat. Számos kiadvány, önálló kötet, tanulmány, iratpublikáció számol be a forradalomról, s az ezt követő intervenciós háború időszakáról. A korszak egyik, magyar szempontból is igen lényeges kérdése az Oroszországban hadifogságba esett magyar katonák forradalmasodása, részvétele az Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban. Mintegy 100 000 katonáról van szó,akiknek küzdelme számottevő hozzájárulás volt; hazatérésük után a magyarországi forradalmakban játszottak kiemelkedő szerepet. Jónóhány dokumentumkiadvány, köztük szovjet és magyar kutatók közös erőfeszítésének eredmé-