Századok – 1975
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin ifjúsága és felkészülése éveiről 386/II
SZABÓ ERVIN IFJÚSÁGÁRÓL 387 Középiskolás diákéveinek otthoni családi kulturális környezetéről egy izben Szabó Ervin maga is vallott, fontos mozzanatokkal szolgálva ifjúkori fejlődésének megértéséhez: „Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy a szülői házban viszonylag nagy és igen gondosan válogatott könyvtár állt rendelkezésemre. Így a világirodalom legjavával már akkor ismerkedtem meg, amikor társaim még az iskolai szerzőkkel vesződtek. Azt hiszem, hogy egész érzés- és gondolatirányomra az első erős hatást Dickens filantrópikus regényeitől kaptam, amelynek teljes sorozata megvolt otthon. Kivált Oliver Twist-re emlékszem. Ugyancsak otthon találtam Schiller filozófiai dolgait és Lassalle több beszédének kiadásait. Ezek még határozottabban érlelték meg a dickensi csírákat. Petőfi sok versét szerettem magamban szavalni."3 Noha később Szabó Ervin ádáz ellenfelévé lett és elkeseredett harcot folytatott a filantrópikus jótékonykodás és a munkásmozgalom lassalleánus irányzata ellen, a szépirodalom, a filozófia és a szocializmus mellett életre szólóan elkötelezte magát. Ezek a korai ösztönzések tehát valóban „erős hatásúaknak" bizonyultak. Szabó Ervin az ungvári középiskolát — amint ezt önéletrajzában is említi — „mindvégig jeles eredménnyel végezte".4 Az ő esetében e mögött az eredmény mögött kora műveltsége ormai felé törekvő, kitartóan szorgalmas és komoly elhivatottságot sejtető tanulás húzódott meg. Egyik ungvári osztálytársa, László Aladár 1919-es visszaemlékezésében jellemző képet villantott fel az alsós gimnazista diákról. „Kis diákok voltunk még, a harmadik B. osztályba jártunk. Szívesen tanultunk, de — mi tagadás ! — szívesen pajkoskodtunk is. Szabó Ervin, bár szűkebb társaságunkhoz tartozott, nem vett részt a játékokban, már akkor elmélyedt a tanulmányokban. Tanult, folyton csak tanult (kiem. tőlem — S. P.). Hihetetlen ambició lakozott a kis Szabó Ervinben"... A legjobb tanulókból alakított harmadik B-s önképzőkörben „elnökké egyhangúlag Szabó Ervint választottuk és a kis önképzőkör helyiségéül az ő szobáját jelöltük ki. Ott gyűltünk össze azután minden héten egyszer és az üléseken mutattuk be egy heti önművelődésünk eredményeit."5 A serdülő diák Szabó Ervinnek magáról az iskoláról és a nevelésről sem lehettek különösebben negatív tapasztalatai. Hiszen beteges alkata és túl korai kenyérkereső munkája6 mellett is hamar felismerhették élesebb szemű tanárai az átlagon felüli szellemi teljesítményekre képes, eminens diák sugárzó tehetségét és intelligenciáját. Ez ösztönző pedagógiai kapcsolatot teremthetett néhány tanára és a kis Szabó Ervin között. Erre utal az a tény is, hogy a kedvenc diákra rábízták az iskolai könyvtár katalógusának elkészítését, amelyet később ki is nyomtattak. Egyik legjobb tanítványa, Kőhalmi Béla teljes joggal írhatta évtizedekkel később: ,Az ungvári gimnazista Szabó Ervin, a gimnázium könyvtárának nyomtatott katalógusával kezdi el a könyvtárosi pályát".7 A könyv és könyvtár valóban serdülő korától kezdve, egész ifjú és felnőtt korán — megszakítás nélkül — végigvonuló kulturális alapélménye, érdeklődési és tevékenységi területe volt Szabó Ervinnek. Nem lehet és nem szabad ezt leszűkíteni életpályájának egyik vagy másik szakaszára, és úgynevezett könyvtárosi korszakaként kiemelni. A párhuzamos cselekvésekre, az egyszerre több irányban végzett munkára való törekvés és képesség Szabó Ervinnél már középiskolás korában jelentkezett. Az ungvári középiskolás évek mind a tudás megszerzéséért, mind pedig a mindennapi sovány kenyérért folytatott küzdelem nehéz időszakát jelentették a diák Szabó Ervin szá-3 Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900—1918. Bp. 1959. 696. 4 Uo. 31. 5László Aladár: Emlékezés Szabó Ervinre. A Nap, 1919. ápr. 9. in: Szabó Ervin 1877 — 1918. Szerk. Remete László Bp. 1968. 164. 6 Jászi Oszkár: i. m. 13. 7 Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi.... 9.
