Századok – 1975
Tanulmányok - Pintér István: Az antifasiszta munkásegység problémái Magyarországon az 1933–36-ös években 337/II
362 PINTÉR ISTVÄN séges ajánlásokat 5000 munkás írta alá.8 9 Kétségtelen: ez a siker, továbbá az érdekképviseleti törvényjavaslatnak a február 18-i titkos szakszervezeti titkári értekezlet általi esetleges elfogadása elleni tiltatozó hullám, valamint a korábbi országgyűlési választásokon (1926, 1931) való részvétel, döntő szerepet játszott abban, hogy a KMP javaslatára9 0 a budapesti északi és déli valamint Pest-környéki választókerületben „Fasisztaellenes Munkásegységfront" néven a szakszervezeti ellenzék önállóan indult az országgyűlési választásokon. A KMP jól számított. A „Fasisztaellenes Munkásegységfront" indulása a szervezett dolgozók egy részében szimpátiára talált. A jelöltek listáinak összeállítása, az ajánlási ívek hitelesítése körüli nehézségek, a rendőrség brutális magatartása ellenére is a munkások egy része lelkesen vállalkozott a választási harcban való részvételre. Egyes szociáldemokrata pártszervezetekből, mint pl. a kispestiből, vagy az OIB részéről küldöttségek keresték fel a szociáldemokrata párttitkárságot és javasolták: változtassa meg álláspontját és közösen vegyenek részt a választási harcban. Maga a Mumkásegységfront is hasonló javaslattal fordult az MSzDP-hez. Felajánlotta, hogy az egységfront elfogadása esetén kész mindazokban a kerületekben, amelyekben nem állított fel jelölteket, teljes erővel a szociáldemokrata lista érdekében dolgozni.91 Ezzel egyidőben a Munkásegységfront választási felhívását tartalmazó levelek tömegét juttatta el — főleg postán — szociáldemokrata funkcionáriusokhoz, egyszerű szervezett dolgozókhoz.9 2 Az MSzDP válasza, mint az várható volt, nemcsak elutasító, hanem a Népszavában egyenesen uszító és megbélyegző jellegű volt, Mégsem ezzel tudott a dolgozókra hatni, hanem azzal a megállapításával, hogy a fasisztaellenes egységfront „azzal kísérletezik, hogy egységfront ürügye alatt megbontsa a szociáldemokrata harc egységét", „hátha támadja az MSzDP-t" és „erejét sokszorosan túlhaladóan használ a reakciónak".9 3 Kihasználta azt is, hogy a szervezett dolgozók, különösen az egységfrontot tudatosan nem vállalók körében visszautasításra találtak a sárga borítékban érkezett felhívások. A címzettek listája ismeretlen módon a rendőrség kezébe került, akiket azután tömegesen idézték a különböző rendőrfőkapitányságokra.9 4 A rendőrség támadása is fokozódott, s amikor a Tanácsköztársaság évfordulóját a választási harc jegyében, tüntetéssel akarta az ellenzék megünnepelni, a főkapitányság a Fasisztaellenes Munkásegységfrontot feloszlatta, vezetőit letartóztatta.95 Az ellenzék ezt követően úgy döntött, hogy fehér lappal szavaz, csak az utolsó pillanatban változtatta meg határozatát és javasolta: támogatói az MSzDP-re szavazzanak. Az országos választások után megtartott OTÍ választásokon az ellenzék 5 mandátumhoz jutott, ezt azonban a közigazgatási hatóság megsemmisítette. Az ellenzék a „kudarcok" ellenére is elhatározta, indul a fővárosi képviselőtestületi választáson. Ezt azonban a rendőrség csírájában megakadályozta. 89 Sarló és Kalapács, 1935. ápr. 15. 90 A Komintern márciusi határozatában megfogalmazást nyert egy legális választási blokk létrehozása és közös platform kidolgozása. A választással kapcsolatos teendőket a KMP KB 1935. március 6-i levelében részletesen megfogalmazta. Közli: Dokumentumok — 1929 — 35. 349 — 351. 91 Sarló és Kalapács, 1935. ápr. 10. 92 Népszava, 1935. márc. 21. 93 Népszava, 1935. márc. 10. és 21. 94 Népszava, 1935. máre. 21. 95 Uo. és Sarló és Kalapács, 1935. ápr. 10.
