Századok – 1975

Történeti irodalom - A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Bibliográfiája 1945–1971 (Ism. Szilágyi János) 304/I

324 HERMANN ZSUZSANNA Megpróbálom egyetlen példán illusztrálni a pénzügyek, pénznemek és pénzértékek kibogozhatatlan összekuszáltságát. A költségvetési előirányzat bevételei között szó esik egy összegről, amely­ről nemcsak a kincstartó tudott tájékoztatás nélkül is mindent, minthogy, legalábbis névleg, éppen ő fizette, hanem mi is bőséges és hiteles információkat szerezhetünk. Ez az összeg a körmöci kamara bérlőjétől, a jegyzék szavaival, ,,a Felséges Királynénak a kamara évi bérleti díjaként" járó pénz. Az előzményekről és körülményekről röviden ennyit: II. Lajos jegyese, Habsburg Mária — V. Károly császárnak és Ferdinándnak, Magyarország jö­vendő királyának testvére — 1521-ben éppen akkoriban érkezett Magyar­országra, amikor Szulejmán ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Az esküvő így hónapokra elhalasztódott, de végül is december elején Máriát királynévá koro­názták, a következő esztendő januárjának közepén megtartották a menyeg­zőt, és 1522. február 2-án kiállított oklevelében a király átadta hitvesének a mindenkori magyar királynét mintegy száz év óta megillető javakat és jövedel­meket, köztük a körmöci kamarát.5 8 A körmöci kamarából húzott uralkodói jövedelem a nova moneta beveze­téséig a kamara bérleti díja volt.5 9 A 4 latos pénz verése új helyzetet teremtett, a sokszorosára nőtt bevétel tulajdonjogának vitatható — és vitatott — kérdése újabb (és erős a gyanúm, hogy igen lényeges, a Mohács előtti pártharcokat alap­jaiban befolyásoló) konfliktussal szaporította az amúgy sem csekélyszámú ellen­téteket, és valószínűleg jelentős szerepet játszott abban, hogy 1524-től kezdve a királyné nem adta többé bérbe a kamarát, sem a Thurzóknak, sem másnak, ha­nem saját emberét állította annak élére. Addig azonban, mint a költségvetési előirányzatból kitűnik, II. Lajos hitvesének be kellett érnie a bérleti díjjal, és a pénzverés hasznának azt meghaladó részét a király kapta. Az 1522-es év elejétől (sőt, visszamenőleg, 1521 szeptemberétől) Thurzó Elek a királynétól bérelte tehát a kamarát, és neki fizette — illetve, valószínűleg a kamaraispán nevében és rajta keresztül neki fizették a Fuggerek — a bérleti díjat. Az Országos Levéltár Mohácselőtti Gyűjteményében szinte az utolsó nyugtáig minden megtalálható, ami e bérletre vonatkozik, így a bérleti szerző­dés is, amelyben a királyné nagyon határozottan kikötötte, hogy az 1522-es esztendő január első napjával kezdődő évben a kamaraispán „régi, nempedig új magyar ezüstpénzben" 15 000 forintot köteles bérleti díjként fizetni, január elsejétől törlesztendő havi 1250 forintos részletekben. 1522. február 1-én Mária királyné 2500 forint „kiszámolt pénz" átvételét nyugtázta, a további elismervé­nyekben a kapott összeg nagyságát nem nevezte meg.6 0 58 Habsburg Mária Magyarországra érkezéséről, koronázásáról ós esküvőjéről ld.: Tóth-Szabó P. : i. m. 243 — 261. II. Lajos 1622. febr. 2-án kiállított oklevelének teljes szöve­gét ld.: F. A. Schmidt : Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze der öster­reichischen Monarchie. 2. Abt. 1. Bd. Wien, 1834. 85 — 88. 68 A magyar uralkodó jövedelmeit vázoló velencei követjelentések 1603-ban 14 000, 1516-ban 16 000 és 1519-ben ismét 14 000 dukátot jelölnek meg a körmöci kamarából húzott bevételként. Ld.: SarnUo: 4. tomo. 861. h., 23. tomo. 350. h., 27. tomo. 497—498. h. 60 A bérleti szerződés nem éppen problémamentes; a határozottan és ismételten az 1522-es év január első napjától fizetendő díjról intézkedő levél dátuma ugyanis 1522. dec. 19. Ld.: OL Dl 23 708; Mária királyné első nyugtája, amelyben az 1521. szept. 1-től ugyan­ez év dec. l-ig terjedő időszakra kapott 6000 „magyar forint" átvételét ismeri el, 1521. dec. 1-én kelt (OL Dl 23 594), a továbbiak: 1522. febr. 1. (OL Dl 23 606); 1522. szept. 16. (OL Dl 25 644); 1523. júl. 31. (OL Dl 24 402); 1523. szept. 22. (OL Dl 23 832).

Next

/
Oldalképek
Tartalom