Századok – 1975

Történeti irodalom - A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Bibliográfiája 1945–1971 (Ism. Szilágyi János) 304/I

ÁLLAMHÁZTARTÁS A MOHÁCS EI.ÖTTI MAGYARORSZÁGON 319 mint a nova monétáéra — és a kétségeket végképp eloszlatandó, most már kiegészíthetem Jakob Fugger imént említett elszámolását is azzal, hogy följegyzése szerint a 7 magyar forintot 15 latos márkáért kapta. (Egyébként nem valamiféle magyar specialitásról, hanem általános gyakorlatról van szó, amelyben csak a beváltott ezüst finomsága különbözött; Tirolban például 14 1/2 latos, úgynevezett „schwazi égetésű" ezüstöt szolgáltattak be a halli pénzverdébe.) Valójában tökéletesen megtisztítani az ezüstöt akkoriban nem is tudták — bár a 15 lat nem jelentette az elérhető finomsági fok maximumát —, a 16 latos „finom" ezüsthöz voltaképpen számítással jutottak olymódon, hogy az ezüst nyerssúlyából levonták a színezüsttel összevegyült réznek a súlyát. E számítást azonban a pénzverdék ténylegesen elvégezték, és kalkulációikat az ekképpen nyert, meghatározott áru, 16 latos „finom" ezüstre alapozták. Ezt bizonyítják pénzverés révén szerezhető haszonról a kereskedők számára összeállított korabeli példatárak, és erről tanúskodik a magyar gazdaságtörténet egyik különlegesen becses forrása, a kassai pénzverde számadáskönyve is.5

0 Alig egy hónappal a mohácsi csata után, 1526 szeptemberének végén, 8 latos pénzt kezdtek verni Kassán, és ennek az öt hónapig tartó tevékenységnek írásos emlékét a sors ritka kegye megőrizte, s ifjabb Kemény Lajos buzgalma nyomtatásban is hozzáférhetővé tette. A pénzverde, miként számadásaiból kiolvasható, nemcsak a pagamentum elkészítésénél számolt következetesen színezüsttel, hanem olykor az ezüstöt is annak színezüstre átszámított súlyán vásárolta, éspedig, míg a 15 latos ezüst márkájáért mindig 6 forintot adott, a 16 latos márkáért különböző, 6 forint 80 dénár és 7 forint 65 dénár között mozgó összeget fizetett, mindenképpen többet tehát annál a summánál, amelyet egyszerű aritmetikai számítással kapnánk 16 X = 640 dénár j . E más korra és másfajta pénzre vonatkozó adatok összegszerűen természetesen semmit sem segítenek a nova moneta értékének kiszámításában, de némi tájékozódást nyújtanak az árkülönbözet fölbecsüléséhez, és főképpen — az említett példatárakkal együtt — képet adnak a pénzverés hasznának korabeli kalkulációjáról. Ez pedig alátámasztja a Jeszenszky-féle számítás ellen fentebb emelt kifogást, amely szerint, ha azt kutatjuk, hogy a nova moneta mennyivel kevesebb ezüstöt tartalmazott annál, amennyit érte vásárolni lehetett, vagy Copernicus szavait másképpen megfogalmazva, hogy a meghatározott súlyú ezüstöt az érte adottaknál mennyivel több darabra osztották a pénzverdében, úgy semmiképpen sem vonhatjuk le a 16 latból vert dénárok számából a 15 latért fizetettekét. Mindezek alapján — és pontos adatoknak, sajnos, híján — úgy hiszem, még mindig nagyon óvatosak vagyunk, ha az ezüst áraként 650 helyett 750 dénárt vonunk le. Levonunk — de miből ? Jeszenszky (és követői) szerint 2000 darab dénárból, ezt a számot azonban, bár éppen ellenkező okokból, ugyanúgy ïiem fogad-50 Ghristojf Rudolff: Künstliche Rechnung mit der Ziffer unnd mit den Zalpfenningen, ... Auffs new ... ubersehen. Wien, 1574. P4 — R lev. (Első kiadása: 1526); A Bäumt gartnerek számára 1644 táján összeállított „Mintzmaisterey": К. O. Müller: Quellen zur Handelsgesch. der Paumgartner von Augsburg (1480 — 1670). Wiesbaden. 1956. Deutsche Handelsakten des Mittelalters u. d. Neuzeit. 9.Bd. 296 —309; A kassai pénzverde számadás könyve: Kassa város régi számadáskönyvei 1431 —1633. Közli ifj. Kemény L. Kassa, 1892. 61-98. . U