Századok – 1975

Történeti irodalom - Robertson; Archibald: A kereszténység eredete (Ism. Bellér Béla)182/I

182 TÖRTÉNETI IRODALOiM a későbbi magyarázatát erről. Nagyobb jelentőséget tulajdonít az erfurti diákéveknek is, mint ezt Luther életrajzírói tették. Luther négy évig tanult Erfurtban a „facultas artium"-on, ahol „szabad művészeteket" hallgatott, majd jogi tanulmányokba kezdett. Teológiával nem foglalkozott. A XVI. századi erfurti egyetem nem illik bele a „sötét középkor" szimplifikált képébe; modern egyetem volt. S a város — hétköznapjainak szövevényével, s harcaival, s éppen a mainzi érsekkel folytatott harcaival — Luther tanulmányainak helye. „Erfurt jellegzetesen példázza a „szent római birodalomban" uralkodó mérhetetlenül kusza, sajátos rétegződésű állapotokat, s ,, . . .Luther éppen itt töltötte a fejlődése szempontjából döntő fontosságú éveket ..." A Luther-kutatók, de magának Luthernek a szemében is megtérése és szerzetesi élete beárnyékolta és szinte jelentéktelenné degradálta az erfurti periódust. A szerző színes, eleven képet rajzol a reformátor ellentmondásos lényéről, s igen plasztikusan ábrázolva a kort, amelyben Luther ólt, alkalma nyílik széleskörű művelődéstörténeti anyagát is hasznosítani. Friedenthal igyekszik bemutatni mindazokat, akikkel Luther akár a politikában, akár a magánéletben kapcsolatba került. így Magyarországról ós a magyarokról is több szó esik. Nem említi azonban a szerző Luthernek Werbőczy Istvánnal való találkozását. A szerző adós marad a válasszal arra a kérdésre, hogy Luther hogyan vált tulajdonképpen reformátorrá — Friedenthal koncepciója az, hogy Luther lázadóként kezdte történelmi jelentőségű működésót, de az első évtized lángolása után a német parasztháborúval kaposolatos események, s magának a háborúnak a kimenetele is rezignálttá tette őt, s az egykori lázadó reformátorként fejezte be működését, — érvelését túlságosan leegyszerűsítettnek érezzük. — A szerző alapos művelődéstörténeti, gazdaságtörténeti ós politkai történeti tudásából tellett volna egy kitekintésre is, amely azt vizsgálja, hogy mennyiben változtatta meg a reformáció az európai népeknek és egyházaknak az arculatát, s mi okozta, hogy egyes országokban, pl. Magyarországon jelentős mértékben átadta helyét a reformáció radikálisabb irányzatának. A könyvet az 1378 — 1666 éveket felölelő kronológiai táblázat és hasznos hely- ée névmutató egészíti ki. Sajnáljuk azonban, hogy az eredeti német kiadás több tucatnyi kép és metszetanyagát, a borítólap térképeit, valamint az értékes, 16 oldalnyi német bibliográfiát, (amely a szerző tájékozottságát bizonyítja, s az érdeklődőt további elmélyedésre segíti, s amit a magyar Luther-bibliográfiával ki kellett volna egészíteni) a magyar kiadás elhagyta. Mindent összevetve: Friedenthal művével — ha a szerző az események minden mozzanatára nem is tér ki, s ha egyes események megítélésében, kommentálásában téved is, — hasznos olvasmányt, tárgyilagos Luther-képet adó könyvet vehet a kezébe a „művelt olvasó". LADANYI SÁNDOR ARCHIBALD ROBERTSON: A KERESZTÉNYSÉG EREDETE (Második kiadás. Budapest, Gondolat. 1973. 333 1.) -scaa A kereszténység eredetének történeti kérdése nálunk is a társadalmi érdeklődés homlokterében áll. Magyarázzák ezt egyrészt a második világháború után tett nagyjelentőségű, a kereszténység keletkezését sok tekintetben új megvilágításba helyező régészeti felfedezések, mint a khenoboszkioni kopt nyelvű gnosztikus könyvtár, még inkább a holttengeri esszénus tekercsek felfedezése, de nem kevésbé az a tény is, hogy művelt közvéleményünk csupán a felszabadulás után ismerkedhetett meg a kereszténység keletkezésének nem csupán marxista, de haladó polgári valláskritikai ée -történeti irodalmával is. A szovjet marxista szerzőknek erről a témáról írt műveit, R. Ju. Vipper, I. A. Kriveljov ós J. A. Lencman alkotásait a problémát más oldalról megvilágító nyugati marxista és haladó polgári feldolgozások, A. Donini ós I'. Alfaric művei követték (utóbbi Komoróczy Gézának A keresztény vallás társadalmi hátteréről írt kitűnő utószavával). Most pedig előttünk fekszik a kiváló angol marxista vallástörténész, A. Robertson rövid idő alatt két hazai kiadást megért alkotása, bizonyítva a kérdés marxista megközelítésének sokoldalúságát és termékenységét. A könyv eredetisége nem annyira koncepciójában, mint ennek a koncepciónak nagyszabású ós következetes érvényesítésében, részletekbe menő kidolgozottságában