Századok – 1975
Elméleti és módszertani kérdések - Gellériné Lázár Márta: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában. 1850–1945 (II. rész) 112/I
A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM ! RODALOM 125 — egy kalendáriumon belül egy adott téma vizsgálatára kijelölt valamennyi egységre, — az illető téma megjelenésére valamennyi kalendáriumban, — az elemzett témák összefüggésére egy kalendáriumon, egy időszakon, valamint a teljes vizsgált körön belül. A vizsgálati metszet témáinak bemutatása A. Falusi-városi emberek A cél: feltárni, hogyan tükröződik a kalendáriumokban a falusi, ill. városi életforma, bennük milyen rétegek és szereplők jelennek meg. Azért érdekes különösen ez a kérdés, mert a kalendáriumok döntő többségükben városi, kispolgári és falusi vagy félfalusi olvasók számára készültek egy, a társadalmi mobilitás és migráció szempontjából döntő jelentőségű időszakban. Ezen felül a falu ós város közötti ellentét bemutatásának vizsgálata az ideológiai célrendszerre is engedhet következtetni. Az elbeszéléseket ós a vicceket azonos rendszerben vizsgáljuk, elsősorban a szereplőkre és körülményeikre koncentrálva: milyen életmód, életstílus, foglalkozási csoport került — mintegy pozitív vagy negatív modellt nyújtva — az olvasók elé. Hogyan változott ez a modell kiadványtípusonként és időszakonként Î A kalendárium-elbeszélések22 0 azért különösen alkalmasak ennek vizsgálatára, mert külön csoportot képeznek a műfajon belül egyrészt a szerkezetet, másrészt a színvonalat tekintve.22 1 A ruházkodással kapcsolatos hirdetések elemzése megítélésünk szerint arra is alkalmas, hogy adatokat nyerjünk arról, hogy a kalendáriumokban milyen feltételezések vannak a kiadványok olvasóköréről, s annak ezirányú igényoiről, lehetőségeiről. A/l. Elbeszélések és viccek elemzése A vizsgálati szempontok kiterjednek egy-egy elbeszélés (vicc) egészére, annak szereplőire22 2 és azok kapcsolatára, valamint az elbeszólések (viccek) megoldásmódjára,223 a következő módon: — Az elbeszélés (vicc)22 4 egészéből ismerhetők meg egyrészt a kalendárium-elbeszélés műfaji jellegzetességei, másrészt — az előbbihez szorosan kapcsolódva — a tematikus elrendeződések és a konfliktustípusok, mint a tömogkulturás jelleg irodalmi megjelenései. Az elemzés dimenziói ennek megfelelően az elbeszélés (vicc) témája, helyszíne, az érintett közösség jellege,22 5 a konfliktus típusa (alapjának ós megoldásának szétválasztásával).22 6 — Az elbeszélések (viccek) szereplőinek22 7 szociológiai jellegű „felmérése", mely a társadalmi helyzet ismérvein túl — mint annak irodalmi megoldása — a szereplő elbeszélésbeli megjelenését is vizsgálja, külön hangsúlyozva a falusi — városi jelleg megállapításának szempontjait. A szereplő-vizsgálat dimenziói ós kategóriái: demográfiai ismérvek (kor, családi helyzet)22 8 szociológiai ismérvek (származás,22 9 foglalkozás, nemzeti hovatartozás, vallás, vagyoni helyzet),23 0 migrációs jellemzők*3 1 (a szereplő lokális szituációs jellemzőinek megragadásával, a költözés, a munkába való eljárás ós az alkalmi helyváltoztatás megkülönböztetésével), falusi-városi jelleg (a szereplők típusa, stílusa, környezete,13 2 tevékenysége,13 3 kiegészítve az elbeszélés helyének közelebbi meghatározásával — a település jellege szerint),23 4 valamint a szereplök elbeszélésen belüli megjelenése235 j(helyük a novellában, jellemzésük, az író általi értékelésük).
