Századok – 1975

Történeti irodalom - Zala Tamás: Az Újvilág próbatétele (Ism. Jeszenszky Géza) 1136/V–VI

1136 TÖRTÉNETI IRODALOM az egyház esetében gondja volt arra, hogy necsak azt mutassa ki, milyen nagy szerepet játszott a klérus a konzervatív erők táborában, avagy az ellenforradalmi erők felülkereke­désében — hanem azt is érzékelteti, milyen belső differenciálódás megy végbe az egyház táborában is, avagy később az egyház miként fordul — legalábbis részlegesen — a Franco­diktatúra ellen, amelynek egyik tartó pillére volt. Ugyanígy Primo de Rivera katonai dik­tatúrájának hét esztendős korszakát is ellentmondásaiban, összetettségében és dinamizmu­sában világítja meg. Látjuk, hogy a jobboldal sem egységes, kirajzolódnak a fasiszta voná­sok, amelyek a tradicionális monarchistákat, illetve a nagybirtokosokat is aggasztják, új színt hoz a városok, a tőkések ós munkások osztály frontján és — de megismerjük azt is, hogy a baloldal sem volt egységes a diktatúra értékelésében. így a történeti valóság hite­lesen rekonstruálódik, hogy Primo de Rivera kezdetben miért lehetett különféle erők szá­mára népszerűbb, s a diktatúra bázisa a későbbiekben miként szűkült le. Megjegyezhetjük azonban, hogy míg a XX. század első húsz esztendejének ellent­mondásait Garcia jól megvilágítja, majd biztos kézzel kalauzol el a hétéves diktatúra, majd az 1931 — 1936-os köztársaság történetének sokak által feldolgozott, tulajdonképpen biz­tosabban hajózható vizein — a valójában sokkal több kérdést, nem eléggé tisztázott problémát felvető 1936—1939-es történeti szakasznak csak rövidebb terjedelmet biztosí­tott. Ezt márcsak azért is fájlalhatjuk, mert érthetően az érdeklődés világszerte elsősorban erre a korszakra irányul — s noha e periódusnak ugyancsak tengernyi a történeti irodalma, ehelyütt a politikai történeti elemzést sokszor hiányosnak érezzük, a katonai események nyomonkövetése háttérbe szorít más összefüggéseket, s olykor elhomályosul Garcia törté­netírói erénye, hogy a szereplőket nemcsak kívülről mutatja meg, hanem beszélteti is. A következő két nagyobb fejezetben Garcia két nagyobb korszakot világít meg. Az első a győztes ellenforradalomé, a Franco-diktatúra első korszaka, az 1939—1945-ös periódus. Garcia ehelyütt is óvakodik a leegyszerűsítésektől, az olvasó láthatja, hogy e diktatúra kezdettől különféle erők egyeztetésére, illetve ezek egymás elleni kijátszására támaszkodott. Miként Primo de Rivera esetében, Franco diktatúrájánál is Garcia a válto­zás jeleire is figyelmeztet. Az olvasó előtt kirajzolódik, hogy Franco a háború első szaka­szában miként támaszkodott még egy ideig inkább Hitlerre és a fasiszta hatalmakra (de nem kizárólag), mint kerültek később elő az angolbarát monarchisták, s szorította vissza az exponált fasisztákat. Új korszak kezdődött természetesen 1945 után, s ezen az immár 30 esztendős hosszú korszakon belül is Garcia két periódust különböztet meg, a túl­élés és belső átalakulás periódusát, amely 1945-ben kezdődött és durván 1953-ig tartott, s a másodikét, amelyet a belső reformok, az új elemek feltűnése ellenére is alapjában az jellemez, hogy a régi rendszer válságba jutott. A válság tüneteit (társadalmiakat ós politi­kaiakat) Garcia konkrétan is megvilágítja. Mint történetíró kétségtelenül bátor volt, nap­jainkig követte „a század" történetét. A moszkvai kiadás 1967-ben jelent meg, s ő tulaj­donképpen 1965-ben, vagyis ténylegesen a kézirat leadásának napjaiig rögzítetté, érté­kelte az eseményeket. Mire a magyar fordítás megjelent, a nyolc esztendő újabb változáso­kat hozott. A Garcia által említett tendenciák ugyan tovább hatottak, de ez a nyolc esz­tendő éppen Spanyolország esetében nem olyan időszak, amely elhanyagolható lenne, s egy újabb kiadás esetén a szerző feltétlenül gazdagíthatná kötetét. Gazdagíthatná annyiban is, hogy a nagy számban megjelenő publikációk (memoárok, forráskiadványok és feldolgozások egyaránt) lehetővé teszik, hogy nem egy vonatkozásban a szürkébbre sikerült fejezeteket (1936 —1939), de a későbbi harminc esztendő relációjában is kiegészít­hesse. Minthogy páratlanul sikerült ország-összefoglalóval állunk szemben, a kiadó talán mérlegelni fogja e kötet ilyen újrakiadását. Az olvasó alighanem hálásan fogadna továbbá egy időrendi táblázatot ós egy bibliográfiai mutatót is, amely a tájékozódását mogköny­nyítené. JEMNITZ JÁNOS ZALA TAMÁS: AZ ÚJVILÁG PRÓBATÉTELE. TÁRSADALOMRAJZ A SZÁZADFORDULÓ AMERIKÁJÁRÓL (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1975. 403 1.) Korunk történetének egyik rendkívül fontos kérdésére keres választ Zala Tamás, arra, hogy miért nem jött létre erőteljes és sikeres szocialista mozgalom a világ vezető kapi­talista országában, az Egyesült Államokban. A kérdés izgalmas mind a történettudomány, mind a napi politika szempontjából, s a szerző személye szerencsésen egyesíti e két terüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom