Századok – 1975

Történeti irodalom - Zala Tamás: Az Újvilág próbatétele (Ism. Jeszenszky Géza) 1136/V–VI

TÖRTÉNETI IBODJLLOM 1137 tet, hiszen a napi események mélyebb ideológiai és történelmi előzményeit messzemenően figyelembe vevő újságíróról van szó, aki — könyvének tanulsága szerint is — egyúttal kitűnő szak-történész, (vagy ahogy ő inkább használja:) történetíró is. A téma nehézsége, bonyolultsága ugyanakkor olyan bátorságot, tájékozottságot és önbizalmat is igényel, amire az „edzettebb" újságíró talán könnyebben vállalkozott, mintha „csak" történész lenne. Ha valaki csupán a könyv alapkérdésére adott válaszra kíváncsi, úgy azt összefoglalva megtalálja all. fejezetben, de a bizonyítóanyag, a lehetséges válaszoknak sokszor még a szerzőben is képlékeny halmazállapotú tömege egy széleskörű társadalomrajzba ágyazódik, amely a századforduló Amerikájának gazdasági, társadalmi viszonyait, munkásmozgalmát és politikai életét mutatja be részletesen, nem kézikönyv, inkább esszószerűen. В részletek segítségével Zala föltárja az amerikai szocializmus kudarcának objektív és szubjektív okait, s noha azzal a megállapításával nem értek egyet, hogy egy mondatba sűrítve e kudarc magyarázata „a monopólkapitalizmusnak leginkább megfelelő, uniformizált személyiségtípus »sorozatgyártása«" (14.1.), a sajátos szocio-ökonómiai közeg által meghatározott amerikai nemzetkarakterisztikum, a részletes kifejtésben a marxizmus alkotó alkalmazása segítségével adott válaszai meggyőzőek, alaposak, s nemcsak Amerika múltjának, de jelenének megértését is nagyban elősegítik. Tárgyalásában a hangsúlyt a szerző — helyesen — a monopolkapitalizmus amerikai kialakulásának, sajátosságainak és társadalmi-gazdasági valamint ideológiai következményeinek a bemutatására helyezi, nem a hagyományos ,,köztörténet"-re. Talán azonban kissé túl rövidre fogta a választott periódust: az amerikai szocializmus mint mozgalom kudarca jórészt csak az 1910-es évek végére vált nyilvánvalóvá (akkor is részben a külső terror következtében), de a szerző vizsgálódásai — a statisztikai adatok kivételével — inkább a XIX. század végére, „a tőke alakváltásának" megalapozó szakaszára korlátozódnak, s a politikailag jóval izgalmasabb, társadalomtörténetileg pedig legalább annyira bonyolult „progresszív érá"-ról viszonylag keveset szól, sőt a Theodore Roosevelt által képviselt irányzatnak, ami pedig fontos levezetője volt a társadalmi feszültségeknek, csak bonyolult voltát állapítja meg. Nagy érdeme viszont a könyvnek, hogy kritikailag, minden idealizáló, s ugyanakkor minden dogmatikus előítélettől mentesen ismerteti az amerikai múlt és az amerikai történetírás nagy mítoszait: az amerikai fejlődés különlegességét, a „frontier" jelentőségét, a „középosztály" mindent felölelni látszó jelenségét, s eközben fontos megállapításokat tesz. Csak felsorolásszerűen néhány ezek közül: a monopóliumok nem védekező, hanem támadó funkciót töltöttek be a kapitalista fejlődósben; a farmermozgalom nem antikapitalista, csak antimonopolista volt; a városiasodás sajátos vonásai kedveztek az agrárnosztalgiák továbbélésének; a munkásmozgalom állandó kerékkötője volt a sok „elsőgenerációs", illetve bevándorló, „zöldfülű" munkás; az egyenlőségi tanok korántsem hiányoznak az amerikai gondolkodás és politika történetéből. Egyedül a bevándorlók „siker"-ének szinte teljes tagadását, valamint az európai kivándorlás motívumairól írottakat találom túlzottnak, sematikusnak. Mint már említettem, az 11. fejezet összegezi, miért nem vált az Egyesült Államokban átütőbb erővé a marxista, szocialista mozgalom. Többek között megállapítja, hogy nem sikerült kellő összhangba hozni a végcél követését a napi feladatokkal, vagyis nem sikerült egyesíteni a szocializmust és a munkásmozgalmat. Ismét csak fölsorolásszerűen néhány magyarázat: az alapvető szocio-ökonómiai közeg, a vezetők fogyatékosságai, a sajátos földrajzi mobilitás (a Homestead-törvény, illetve a nagy munkaerő-kereslet), nem kellett harcot folytatni a polgári szabadságjogokért, a kialakult politikai intézmények valóságos szűrőrendszert alkottak a konfliktusok csillapítására. Az utolsó három fejezet némileg kívül esik a könyv tulajdonképpeni témáján, de az amerikai politika-rendszer ezekben kifejtett történeti ismertetése (a politikai üzletté válásának története), a mai jelenségek gyökereinek megállapítása igen hasznos olvasmány. Á jegyzetapparátus szegényessége nehézzé teszi annak megállapítását, hogy a szerző milyen mértékben és mélységben mélyedt el a korszakra vonatkozó igen nagy irodalomban, de erről valószínűleg nem a szerző tehet. Az kétségtelen, hogy mind a régi, mind az újabb publicisztikai, szociografikus és szaktörténeti irodalom legfontosabb alkotásait használta (sőt a szépirodalomból és távolibb szakterületek kutatásaiból is merített), de a történeti szakfolyóiratok sokszor igen fontos tanulmányait — úgy tűnik — nem dolgozta föl. Maga az egész munka inkább tartozik az alkotó tudományos történetírás, mint a tágabb közönségnek szóló ismeretterjesztő-népszerűsítő irodalom sorába, de a szerző újságírói gyakorlata és ennek bizonyos stílusvonása az utóbbi műfaj felé viszik, aminek vannak kétségtelen előnyei is. JESZENSZKY GÉZA