Századok – 1975

Elméleti és módszertani kérdések - Gellériné Lázár Márta: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában. 1850–1945 (II. rész) 112/I

114 GELLÉBINÉ I-ÁZÁR MÁRTA 5. A kalendárium-olvasók igénye163

b

is visszahat — törvényszerűen — azok tartalmára, elsősorban a kereslet oldaláról érzékelhetően. Ezt pedig elsősorban az eddigi kínálat alapján kialakult igények és az olvasók társadalmi helyzetéből fakadó pszichés állapot befolyásolhatja nagymértókben. Végső soron a magyarországi kalendáriumkiadásnak a tömegkultúra és a tömegkommunikáció rendszerében való helyét egyszerre határozták meg: — a haladó népművelési elképzelések és az üzleti szempontok, — a hatalom politikai és kulturális érdekei és a befolyásolásra való törekvés, ill. bizonyos egyéni vagy csoportelképzelések a politikai hatás felhasználására (egyetlen, de sokak számára az egyedüli tömegkommunikációs eszköz segítségével), — az olvasási kedv fellendítésére való törekvés, egyidejűleg nagyszámú kultúra alatti termék megjelentetésével éa valódi kulturális értékek propagálásával, jó értelemben vett popularizálásával. — az a kettősség, amely a kulturális ismeretterjesztés és a babonák-jóslatok továbbélése számára egyaránt teret nyújt, — hogy párhuzamos kielégítője az olvasókban feltámadt kulturális igényeknek ós rombolója azoknak ízlésben, igényben, színvonalban egyaránt. A kalendárium, mint kiadványtípus tartós fennmaradásának alapja a falusi lakosság zömének kulturális helyzete,16

4

és az ezzel való manipuláció. A sajtó és egyéb nyomdatermékek terjedési sebessége ezen olvasók felé mindvégig lassú és akadozó, de a már kialakult, meglevő információ-igény kielégítésére kell alkalmas eszköz. Pozitív szerepük és hatásuk vitathatatlan ott, ahol nincs vagy nem elegendő a rendelkezésre álló egyéb könyv ós sajtótermék, és elképzelhető, hogy kapunyitó szerepet játszottak esetenként egyéb kulturális termékek számára is.1

«4

» Nem kifejezetten népies formái kiegészítői egyrészt a sajtónak információban és a konkurrencia-harcban egyaránt, másrészt — időnként — a korszerűbb ismeretterjesztő formák előfutáraként is kezelhetők. Külön, további differenciáló szempont a csoporttudat erősítését szolgáló kalendáriumtípusok kérdése, valamint az, hogy a vegyestartalmú olvasmány gyű j temények népszerűsége általában csak bizonyos kulturális szint felett esik. A kalendáriumok kulturális jellege tehát a kapitalizmus korában: kialakult igényekre épülő, hézagpótló kulturális termékek, melyek elsősorban egy osztály számára közvetítették mindazt, amit az adott időszak egyéb kulturális intézményei nem, vagy csak hiányosan nyújtottak számukra. A funkcióváltozás lényege pedig abban állt, hogy a hézagpótló jelleg erősödésével beépültek a stabilabb igények kielégítésének körébe úgy, hogy közben nem lepleződhetett le valós formában az, hogy ezeket az igényeket tartalmukban nem tudják vagy nem akarják igazában kielégíteni.16

5 2. A kalendáriumok vizsgálatának alapmódszere: a tartalomelemzés Vizsgálati kiindulópontunknak megfelelően a kalendáriumokat tömegkommunikációs eszközként fogjuk fel — megközelítésükben a tömegkommunikációs eszközök megragadása számára kialakult módszereket tartjuk alapvetően iránytadóknak, melyek közül az ún. tartalomelemzés jelenti a tömeges megközelítés számára a leghatékonyabb eljárást.16

6 Ebben a megközelítésben a tartalomelemzés mint a „szövegkutatás" és a „dokumentumelemzós" megvalósítási formája jelenik meg, meghatározott célok érdekében; ti. a „forrás" elemzésének eszközeként, annak mind teljesebb megismerése érdekében.1

6

' A tartalomelemzés célja meghatározott dokumentumok feltárása olyan eszközök segítségével, melyek lehetővé teszik a kommunikációs szituáció alapelemeinek (a kommu.