Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1075* kek, valamint a beszolgáltatás alá nem esők, azonkívül a kereskedelmi és ipari növények, a hizlalt állatokért kapott összegek komoly jövedelmet eredményeztek nekik. Az állami beavatkozás a mezőgazdasági termelés menetébe azt is jelentette, hogy a gazdákat az intenzívebb termékfajták előállítására ösztönözte. S valóban, a háborús években irányváltozás állott be Fejér megyében a mezőgazdasági termelés területén. Ugrásszerű emelkedés történt a zöldségfélék: paprika, saláta, dinnye, paradicsom, hagyma és az ipari növények vetésterületében. 1942-ben Cece és környékén 1000 kat. holdnál is nagyobb területeken termeltek paprikát. A hadicélokra igénybevett állatállomány: — lovak, szarvasmarhák, — ellenére számszerűségben az évenkénti emelkedés igen tekintélyes, főleg az uradalmakban. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésére a megye székhelyén is tettek lépéseket. Az 1940-ben készült városfejlesztési koncepció is kiemelkedően számított Székesfehérvár agráradottságaival. Merész kitételei közé tartozik az agrárreform követelése. A városvezetőség a környéken kb. 6 ezer hold nagybirtok felosztását vette tervbe; a Merán uradalomból Borbála pusztát, az evangélikus püspökség birtokából Mária majort, a Kógl birtokból Csala pusztát, a Simay-Holczer uradalomból Kisfaludot, a Cziráky uradalomból Börgöndöt, a vallásalapítvány vagyonából Sashalmot és a Witz birtokból Fövenypusztát. A város határában a tagosítást a földreform végrehajtása után elodázhatatlan feladatnak tartották. Az apró parcellákon a gazdálkodás nem lehetett intenzív. Elkészült tervezet szerint a város közvetlen környékére a törpebirtokosok földjeit összpontosították volna. Ezzel is segíteni akarták a legszegényebb tulajdonnal rendelkező agrár lakosságot: a közeli földeket kertművelésű (zöldség és más kertivetemények) gazdaságokká alakítsák. Ezután a kisbirtokosok következtek volna, majd az 50 holdon felüli szántófölddel és réti tulajdonnal rendelkezők. Számukra a tanyás gazdálkodást javasolták, mégpedig tanyaközpontok kialakításával. A városvezetőség számolt a földműves társadalomnak a tanyarendszerrel szemben érzett ellenszenvével. Ezért a város határát a kiosztási tervezetben úgy osztották fel, ill. láttak el fő- és mellékútvonalakkal, hogy a tanyaközpontok szervesen kapcsolódjanak a városi élethez, s szinte mindennapi ingázást tegyenek lehetővé. Gazdaságpolitikai intézkedések közül igen jelentős volt az a törekvés, amely olyan üzemek létesítését határozta el, ahol a mezőgazdasági napszámos rétegek egy része a téli hónapokban munkát talált, de a kisbirtokosok termékei is feldolgozásra kerültek. Felépítették a modern közvágóhidat, a hűtőházat, a jéggyárat, a vásárcsarnokot. Az állattenyésztést szakszerű beavatkozással fokozták, s a kisbirtokosok állatexportjának fellendítése érdekében az állathizlalást szövetkezeti alapra helyezték.173 A hadikonjunktúra eredményeként kimutatható a nagybirtokosok és a birtokos parasztok vagyoni emelkedése. A gazdák a háború idején gazdasági felszereléseket újítottak fel, gépeket szereztek be, földeket vásároltak. A háborús években Fejér megyében az ingatlanok árai felszöktek. Katasztrális holdanként 5 — 8 ezer pengő között keltek el a megyében a szántóföldek. Az is a mezőgazdasági termelést szolgálta, hogy az agrárolló összébb szükült, és az ipari és mezőgazdasági termékek árai közelebb kerültek egymáshoz. A gazdák a háborús években majdnem teljesen megszabadultak adósságaiktól.17 4 173 Polgármesteri iratok, 1940 — 20 100. sz. 174 Alispáni jelentések 1939—1943. A háborús konjunktúra és a kötelező beszolgáltatás a gazdák egy részét arra ösztönözte, hogy a kertgazdálkodást kiterjesszék. A cecei, abai paprika bőven termett. A Sárvíz völgy vidéke is kertgazdálkodásba kezdett Szabadbattyántól Cecéig. 1942-ben a régió 7 községéből 879 vagon kerti terményt adtak el. Az értékesítés azonban szervezetlenül folyt. Nyár végén a paprikát a Tolna megyei piacokra (Kölesd, Simontornya, Kajdacs, Dunaföld vár) vitték, és igen alacsony árat
