Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1076 FARKAS GÁBOR Az állatállomány 1943-ra oly magasra emelkedett, mint ezelőtt soha. Már 1941-ben állatállomány szaporítási akció indult országszerte, amelybe bekapcsolódott Fejér megye gazdaközönsége is. Az Állattenyésztők Egyesületének a nagybirtokosokon kívül 637 kisgazda tagja volt 1943-ban. Az akcióba a kisgazdaságokat is bekapcsolták, amelyet 159 tehenészet 8845 db. állatával folytattak. Persze az év végén, de különösen 1944 elején, a téli takarmányozási időszakban már megmutatkozott az akció hátránya. Az állatszaporulat ugyanis minőségi visszaesést hozott. Nehézzé vált a takarmányozás, az abrakbeszerzés pedig szinte lehetetlen volt. Ez elsősorban a tejtermelés szembeötlő csökkenésében ütközött ki. Az uradalmi tehenészetekben 1 tehén évi tejtermelése 1943 végén 2892 literre, a népies tenyészetekben pedig 2514 literre esett vissza.17 5 Állatlétszám a második világháború idején 1943 1944 Ló 32 652 db 33 539 db Szarvasmarha 95 106 „ 94 647 „ Juh 53 000 „ 59 489 „ Sertés 190 659 „ 173 600 „ A háborús években a vágási tilalom miatt is az állatállomány egyre gyengült, fiatalodott. 1944 nyarán a lovak, szarvasmarhák 45 —50%-a járomba nem fogható csikó vagy tinó volt. A katonai bevonultatások és követelések, majd rekvirálások egyre gyakoribbak lettek. Amikor a megyét hadműveleti területnek nyilvánították (dec. 6-án), a katonaság fosztogatást kezdett a gazdaságokban, majd a kiürítés alkalmával katonaiteherautó karavánok hordták az uradalmakból a terményt; egész méneseket, gulyákat hajtottak nyugat felé. Tulajdonképpen az állatállomány, különösen az igások nagy részének elveszése évek hosszú folyamata, amely a hadiesemények alatt tetőződött. A hadjárat idején visszahagyott lovakat, igásállatokat a mezőgazdaságban nem igen lehetett alkalmazni. A megmaradt lóállomány (kb. 30%) erőtlen, háborús sérült és 45%-a csikó volt. A 17%-ban visszamaradt szarvasmarhaállományból is csak 400 db volt igaképes. A vetésterület 1944 őszén ugyancsak csökkent állapotú, hisz a hadmüveletek miatt sem tudták az őszi munkákat befejezni. Ekkor 78 723 kat. hold búzát, 18 644 kat. hold rozsot és 5 272 kat. hold őszi árpát tudtak elvetni, de szedetlen maradt a kukorica 55%-a, a répa 45%-a. A hadmüveletek idején 32 község határát elaknásították, az elvetett földeket lövegek, harckocsik és más jármüvek letaposták, lövészárkokkal és egyéb tábori létesítmények létesítésével megrongálták. A megyében levő kb. 1200 traktor közül üzemképes állapotban 350 maradt, ill. volt kijavítható 1945 tavaszán.176 Amíg a háború első éveiben a birtokosok a konjunktúra következtében gazdagodtak, addig a mezőgazdasági munkásság helyzete romlott, és a katonáskodó kisbirtokosok kaptak érte. Nagy részét nem is tudták eladni. A kerti vetemények vetését nem tudták megfelelő piaci érzékkel kiválasztani. Abán 1942-ben megduplázták a paprika vetésterületét, holott előző évben sem tudták megfelelő áron értékesíteni. 175 Ketskés S. : i. m. 176 Alispáni jelentós 1945. évről.
