Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1164 MAYER MÁRIA Az 1865. október 11-re összehívott huszti képviselőjelölőgyűlés jegyzőkönyve is arról tanúskodik, hogy ott különböző nézetek uralkodtak. Az egyik szárny pl. feltétlenül ruszin képviselőt akart, míg a másik nem ragaszkodott ehhez. A végeredmény: a jelölt a mérsékelt irányzathoz tartozó, ruszin származású Markos István lett.9 5 A korabeli újságokból előkerült hírek Markos István Janus-arcúságát bizonyítják. Az országgyűlésben a többséget képviselő magyar álláspont felé hajlik, míg odahaza, Máramaros megyében óvatosan lavírozik a radikálisabb és a mérsékeltebb ruszin szárny között. 1866 márciusában az országgyűlésen ő terjesztette elő Dolinay Péter — báró Perényi Zsigmond választási ügyében tartott vizsgálat anyagát s feltehetően része volt abban, hogy a Dolinay-párt visszavonult.96 Markos István egyébként mint képviselő egyik tagja lett az 1868. évi nemzetsiégi törvényt előkészítő országgyűlési bizottságnak. Függelék 1. sz. MÁRAMAROS MEGYE OROSZ LAKOSSÁGA NEMZETISÉGI KÍVÁNALMAINAK FELTERJESZTÉSE MAGYARORSZÁG KÉPVISELŐHÁZÁHOZ (1867 SZEPTEMBER) A Máramaros megyei oroszok által 1867. évi szeptember hó 17-én Técső korona városban tartott nagygyűlés J egyzőkönyve A gyűlés keletkezésének rövid története a következő: Markos István megyei Húst kerületi országgyűlési képviselő és a nemzetiségi törvényjavaslat kidolgozására kiküldött 11-es albizottság egyik tagja, úgy megbízóinak, mint általában a megye összes lakosságának a nemzetiségi albizottság törvényjavaslata feletti nézeteivel és általában nemzetiségi kívánalmaival tüzetesen óhajtván megösmerkedni, a megye orosz értelmiségének egy részét a múlt augusztus hó 15-ére bizalmas eszmecserére hívta meg Técső korona városba. A szép számmal egybegyűltek ideiglenes korelnökül egyhangúlag F. T. Illyásevics György Técsői kerületi esperest kérvén fel, ideiglenes jegyzőül pedig Bacsinszky János ügyvédet választván meg, bizalmas értekezés után abban állapodtak meg: hogy nemzetiségi kívánalmaink rendszeres szerkesztése végett egy 15 tagú bizottság választatott. E bizottság munkálata a korelnök által összehívandó és általánosan közzéteendő nagygyűlés tanácskozása elhatározás alá terjesztessék, a nagygyűlés tartása már akkor a mai napra tűzetvén ki. Bizottsági tagokul megválasztattak: Illyásevics György, Seregélly Sándor, Pásztélyi János, Csopey Dienes, Románecz János, Gorzó Dienes esperesek; Egressy László, Voloscsuk András, Markos István, Popovics Jenő, Voloscsuk János, Hrabár Manó, Tegze István, Illyásevics János és Bacsinszky János. Ezen bizottság megválasztott tagjait a korelnök az általa e hó 10-ére Szigetre kitűzött tanácskozásra személyenkint meghíván a bizottsági értekezlet megtartatott és a megállapodások jegyzőkönyvbe foglaltattak. Á jelen nagygyűlésrei meghívások korelnök által a megye minden vidékére idejében szétküldettek. Minek tanúságául veendő az, hogy e gyűlésre a megye legtávolabb vidékéről is jelentek meg képviselők, úgymint: verhovinai körzet képviselője, azonban reá vonatkozóan eddig semmiféle levéltári anyagot nem sikerült találnunk. 95 Uo. 1865. nov. 1. 96 Sürgöny, 1866. márc. 8.
