Századok – 1974

Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI

A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1165 Jelen voltak: Illyásevics György korelnök, Markos István országgyűlés' képviselő, Popovies Jenő 3ad alispán, Seregélly János, Csopey Dienes, Medveczky Péter, Bománecz János esperesek, Szabó János, Csernek János, Csernek Sándor, Valkovszky János, Firczák János, Taba­kovies Mihály, Gorzó Dienes, Lámfalusy János, Medveczky András, Újhelyi Antal, Risko Mihály, Melles Mihály, Holovács János, Juhászovics Antal, Volenszky András, Szabó Bazil lelkészek; Hrabár Manó, Medveczky Mihály, Bacsinszky János ügyvédek, Seján Antal esküdt; llniczky Sándor, Volosin Gusztáv, Illyásevics Jenő, Gyidék Sándor, Gorzó Emil jogvégzettek; Selevér Leó megyei írnok, Illyásevics József pálya végzett növendék pap; Tivadar Mihály megyei csendbiztos; Medveczky Antal, Selevér Iván magányzók; Godácsi György községi jegyző; Godácsi László birtokos; Medvigy Illés, Dankovits János, Bajza János, Egressy György, Glápola István, Lengyel György, Lemák Elek néptanítók; Tököly István magányzó; Tivadar Mihály Nyikoru, Tivadar Iván Ivánu, Markos Vaszily, Volosz Vaszily, Holupka Vaszily, Bakacs György, Yolosz Mihály, Bogdán Iván, Tivadar Mihály, Kusnyir Péter, Fregán Iván, Orosz Mihály, Molnár Mihály, Csopik Vaszily Ivánu birtokos földészek. Korelnök Illyásevics György a gyűlést délelőtt 10 órakor megnyitván, lelkes be­szédjében a gyűlés keletkezésének fent röviden érintett történetét előadván, úgy az elő­értekezlet valamint a 15-ös bizottság tanácskozásai felett felvett jegyzőkönyveket felolvastatta és ezeket a nagygyűlésnek általadta. Ekként számolván eddigi korelnöki működéséről, az egyeseknek támogatásukért szívélyes köszönetet mondva korelnöki tisztét befejezettnek nyilatkoztatta és felhívta a nagygyűlést: hogy szervezkedjék ós rendes elnököt válasszon, ki a mostani tanácskozást vezesse és jövőre is nemzetiségi éle­tünk fejlesztésére szükséges teendők iránt a szükséges intézkedéseket megtegye. E lelkes felhívás következtében a Maramaros megyei oroszok vezérelnökéül egyhangúlag meg választatott Markos István földbirtokos és országgyűlési képviselő. Markos István megválasztott elnök az irányába nyilvánult osztatlan bizalomért meleg köszönetet szavaz, és az őt kitüntető elnökséget elvállalja. De amennyiben ő a jelen összejövetel létrehozását azért kezdeményezte, hogy a megye orosz lakosságának a nagy fontosságú nemzetiségi kérdésbeni nézeteiről alaposan esmerkedjók meg, a jelen gyűlés tanácskozásainak menetére befolyást gyakorolni nem óhajt; és minthogy nemzeti­ségünk érdeke azt kívánja, hogy az elnök állandóul a megyében legyen a végett, hogy a társadalmi és megyei viszonyok fejlődését éber figyelemmel kísérve, nemzetiségünk megyei értelmiségét mindannyiszor tanácskozásra hívhassa össze, valahányszor nemzetiségünk érdeke az együttes működést kívánja; és ő kinek képviselői állásánál fogva a megyéből el kell távoznia, az elnöki tisztségnek ez érdemben eleget nem tehet; indítványozza, ! hogy a jelen tanácskozás vezetésére valamint a nemzetiség érdekeirei folytonos éber felügyelés végett egy másodelnök választassák. A kifejtett okok alaposaknak találtatván, a jelen nagygyűlés elnökéül és a megyei orosz lakosság állandó másodelnökéül F. T. Seregélly Sándor bocskói esperes s lelkész, állandó jegyzőül pedig Bucsinszky János hites ügyvéd egyhangúlag választattak. A választás bevégeztével Illyásevics György korelnök a megválasztott elnököket lelkes szavakkal üdvözölve, imaszerűleg adott azon óhajtásának elérzékenyítő kifejezést, vajha a nemzetiségünk fejlődésére kedvezőtlen múlt viszonyainak nyomása miatt eddig csak tengetett nemzetiségi életünk tapintatos vezényletük mellett mielőbb virágzásnak induljon, hogy mink e kedves haza népei között azon helyet melyre históriai múltunk álta jogosítva vagyunk mielőbb elfoglalhassuk. És az elnöki széket viharos éljenzések ,,Zs vi ho" között Seregélly Sándor rendes másodelnöknek adta által. Seregélly Sándor az elnöki széket lelkes éljenzések „Zsivi ho" közepette elfoglalván orosz anyai nyelvünk erőteljességét kitüntető székfoglaló lelkes beszédjében forró köszö­netét fejezé ki azon kiváló bizalomért, mely őt e megyei oly nagyszámú oroszság képvi­selésére az elnöki polczra emelé. E nem várt kitüntetés bármennyire hízelgő lehet, érzi azon felelősséget, melyet nemzetünk irányában e díszes állás elfogadásával elvállal, amennyiben nemzeti létünk törvénnyel biztosított alappal nem bír, hanem azt most kell kiküzdenünk; érzi az elnök­séggel járó kötelességek terhes voltát is, melyek elbírálására magát elég erősnek nem tart­ván, bizalommal felkéri e nagygyűlés tisztelt tagjait s általok az egész megyei oroszságot, hogy őt eljárásában támogatni, s a mindnyájunk előtt olly drága nemzeti létünk biztosí­tásának kivívásában erejükkel istápolni méltóztassanak; kijelenti azon nézetét, hogy [tö­rekvéseinknek csak azon esetben reményi a közös hazára is üdvös sikert, ha nemzetiségünk minden egyes tagja működését aként irányozandja, hogy az által a megyét s az országot lakó többi nemzetiségek közötti testvéries kapocs lazulást ne szenvedjen; saját személyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom