Századok – 1974

Történeti irodalom - Helytörténeti munkák (Ism. Benda Kálmán) 1278/V-VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1279 tású munka így sokkal több ünnepi megemlékezésnél: a magyar művelődéstörténet egy eddig alig ismert részletét helyezi éles megvilágításba. Megbízható adataira biztosan támaszkodhat a további feltáró munka. A termelés plasztikus képe mellé azonban odakívánkozik még Engel ós utódai kiadói profiljának megrajzolása is. Örülnénk, ha Borsy Károly vállalkoznék erre a feladatra is. * A XVIII. századi történészről elnevezett kalocsai Katona István Társaság kiadványa a Kalocsa megírásra váró monográfiájához készült előtanulmányokat adja közre ívoldal-nagyságban, sokszorosítva. (Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. Szerk. Czajtányi István. Kézirat gyanánt. Kalocsa, 1971. 3211. Megjelent 500 példányban.) Az egyes tanulmányok (szerzőjük Czajtányi István, Bozsó Ferenc ós Kanyó János) összefoglalják azt, ami korábbi munkákban napvilágot látott a város régmúltjáról, az érsekség történetéről, ami a város iparának, kereskedelmének másfélszázados fejlődésére, az egészségügy alakulására és mai helyzetére főleg az egykorú hírlapokból kihámozható volt. Kalocsa nevezetes embereinek ábécé-rendbe szedett életrajza egészíti ki a történelmi részeket (Bozsó Ferenc összeállítása). Az előtanulmányok tudományos céllal, de népszerű, ismeretterjesztő jelleggel készültek. Jegyzetek nincsenek, csak a tanulmányok végén megadott irodalom-jegyzék. Hasznos munka az ilyen, „lássuk, mit tudunk" összegezés, de még hasznosabb volna, ha a Katona István Társaság a helytörténet modern kérdéseire új, levéltári anyag feltárásával keresné a választ. * „Első eset a felszabadulás óta a szombathelyi járásban — sőt a megyében is —, hogy valaki egy település történetét, néprajzát, természeti viszonyait összegyűjtötte, és olyan elfogadható formába öntötte, hogy az a nyilvánosság elé kívánkozik." E szavakkal bocsátja útjára Szabó István járási tanácselnök Pintér Mária kis könyvét, melynek címe ; „Szentpóterfa monográfiája" (Szombathely, 1969. 95 1. + 16 1. kép. Kiadja Szentpéterfa Község Tanácsa. Megjelent 1000 példányban). Szentpéterfa, Szombathelytől délre, közvetlenül az osztrák határ mellett, a monyorokeréki Erdődy-uradalomhoz tartozó horvát 1 falu volt, lakói zömükben uradalmi cselédek voltak. Pintér Mária nem végzett levéltári kutatásokat, könyvében az irodalomban feltalálható adatokat állította össze közvetlen hangnemben. A falu lakosainak életére így aztán inkább csak általánosságokat tud mondani. A néprajzi részben viszont saját kutatási eredményeit közli; különösen érdekes a faluban a század elején még virágzó takácsmesterség műszavainak ós munkamódszerének i leírása. * > Békés megye példáját követve (ld. Eperjessy Kálmán : „Békés megye az első katona/ felvétel országleírásaiban." Gyoma, 1963) Csanád megye is kiadta a II. József-kor/ katonai felvétel rá vonatkozó részét. (Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel 1782 — 1785 idején. Makó, 1971. 35 1., ebből 8 egészlapos térkép. A Makói Múzeum Füzetei 7. sz. Szerk. Tóth Ferenc. Kiadja a Makói Városi Tanács VB. Megjelent 500 példányban.) Eperjessy Kálmán minden lényeges körülményre kiterjedő bevezetése után közli a kiadvány a megyét ábrázoló térképlapokat és a községenkónti leírást, német eredetiben és magyar fordításban. A leírás a következő kérdésekre adott választ: 1. Az illető hely távolsága a környező községektől; 2. kő- vagy téglaépületek felsorolása; 3. a vizek; 4. az erdők; 5. a rétek és mocsarak leírása; 6. az utak minősége; 7. a környező hegyek és magaslatok; 8. megjegyzések. Csongrád megyéből az összeírás az alábbi helyekre terjedt ki: Földeák, Sámson-pusztai csárda, Apátfalva, Csanád, Makó, Tótkomlós, Palota, Nagylak, Sajtény, Prehatos-csárda, Battonya ós Tornya. Kár, hogy a magyar fordítás pontatlan (néhol félmondatok kimaradtak) s elég sűrűn fordítási hibákkal találkozunk (pl. csak a 29. lapon: jennseitige Ufer = jelenlegi partjai; flusset hart an dem Ort = egyenesen a falunak tart; fast nicht practicable = nem használhatók; sind gemauert = szilárd épület; etwas morastig = elég mocsarasak). * „Bajomi krónika" annak a kötetnek a címe, amelyet történészek és néprajzosok a bihari Nagybajom szülöttének, a Sárrét népi élete tudós kutatójának, Szűcs Sándornak ajánlottak 70. születésnapjára. (Bajomi Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Dankó Imre. Biharnagybajom, 1973. 202 1. Kiadta Biharnagybajom Község Tanácsa. Megjelent 2000 példányban.) A Szűcs Sándor életével és munkásságával foglalkozó három tanulmány mellett tizenkét cikk Biharnagybajom és környékének története, parasztsága múltbeli életének valamely kérdését vilá-16 Századok 1974/5 -6