Századok – 1974

Történeti irodalom - Helytörténeti munkák (Ism. Benda Kálmán) 1278/V-VI

1280 TÖRTÉNETI IRODALOM gítja meg. Akár a hódoltságkori sárréti jobbágysorsról, akár a paraszti anyagi kultúráról akár a pásztorkodás, a halászat, az építkezés vagy a verbuváló játékok alakulásáról szól a tanulmány, akár Biharnagybajom történetének vázlatát adja, vagy a sárréti települések és törökkori erődítések kérdését taglalja, mind eredeti kutatásokon alapuló új eredményeket nyújt. Méltóbb köszöntést nem is kaphatott volna Szűcs Sándor. • Az utóbbi években sorozatosan kiadott történelmi olvasókönyvek célja az volt; hogy illusztrációs anyagot szolgáltassanak valamely megye vagy város történetéhez. Eredeti iratok közlésével próbálták felidézni elmúlt korok levegőjét, hogy kiegészítsék és megelevenítsék a tankönyvek, történelmi művek anyagát. Az iratokat többnyire teljes terjedelmükben közölték, s úgy igyekeztek őket összeválogatni, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi, katonai vagy közigazgatási kérdéseket megválaszolja az olvasónak. Implom József Békés megyei olvasókönyvének mindeddig példa nélkül álló újítása, hogy túllép a hagyományos illusztrációs célon és egykorú idézetek (nem teljes iratok) megszólaltatásával az élet teljességének ábrázolására tesz kísérletet, nem is sikertelenül. (Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. k. 1694—1848. Békéscsaba, 1971. 440 1. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 4. sz. Szerk. Szabó Ferenc. A Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának kiadása. Megjelent 1000 példányban.) A kötet azt a kereken 160 éves időszakot öleli fel, amely a török hódoltság alóli felszabadulással indul és az 1848/49-es szabadságharccal zárul. Az elvadult, lakatlan tájon az életet szinte élőiről kellett kezdeni. Országos szempontból is hallatlanul érdekes végignézni, hogyan indult a termelés, hogyan vette át a nemesi közigazgatás fokozatosan az irányítást, hogyan szerveződött az ország legkülönbözőbb tájairól érkező nyelvükben, vallásukban és műveltségükben eltérő bevándorlók együttélése, hogyan alakult ki a mai Békés megye. Módszerét nézve Implom könyve feleúton áll az iratközlés és a feldolgozás közt. Kitűnően végiggondolt rendszerben sorra veszi az egykori élet minden területét (többek közt ilyeneket is: ruházkodás, táplálkozás, egészségügy, hiedelmek stb.) és miután a kérdésről rövid eligazítást adott, szemelvényesen közli adatait. Nem közli tehát teljes terjedelmükben az egyes iratokat, hanem kiveszi belőlük a legjellemzőbb mondatot, vagy néhány sort. Ugyanazon irat több vonatkozásban is szolgáltathat adatot, ilyen esetben mindegyik a megfelelő helyre kerül. Implom tehát azzal, hogy csoportosítja és magyarázza, bizonyos fokig már fel is dolgozza az adatokat, s nem bízza az olvasóra az egykori iratok szakmai felkészültséget kívánó értékelését (ennyiben túllép az okmánytárak szokványos keretén), ugyanakkor a lényeget nem saját szavaival mondja el, hanem az iratokat beszélteti. Végig kézenfogva vezeti az olvasót, magyaráz, eligazít, felhívja a figyelmét a jelenségekre; ugyanazt a kérdést nem egy-két irat, hanem egymást kiegészítő adatok százai világítják meg s így a kor emberének élete teljes közelségbe kerül. Implom olvasókönyve elejétől végéig lebilincselően érdekes olvasmány, aki belekezdett, nem tudja abbahagyni. Kezdi a török hódoltság alatt elvadult táj megismertetésével, a mocsarak, vadállatok világának leírásával. Aztán megindul a lakosság betelepedése, szinte érzékeljük az ember és a természet küzdelmét. Megkezdődik a termelés, kialakulnak a közösségek, megszerveződik a közigazgatás, létrejönnek az élet keretei és korlátai. A szerző figyelme kezdettől mindvégig elsősorban a parasztságra irányul (a korszak vége felé feltűnik a gyarapodó kisiparosság is). Még amikor a nemesi megye szerkezetét, a közigazgatás működését vizsgálja, szeme akkor is a robotoló és jogtalan parasztságon van. A nép küzdelmes és keserves életét látjuk magunk előtt, a hétköznapok egymásutánjában szintúgy, mint az ünnepek alkalmával; a jogtalan paraszt, a jobbágy áll a középpontban, akár a termelésről, akár az adózásról, akár az állami vagy a katonai terhekről esik szó, vagy akár a nemesi mulatságok vidámságairól. De azért nem válik a könyv egyoldalúvá. Megmutatja a magyar és nem magyar parasztságra nehezedő terheket, béklyókat, de megmutatja a vármegye erőfeszítéseit a közrend és a műveltség emelésére, rámutat a bécsi udvar elnyomó és beolvasztó törekvéseivel tudatosan szembeforduló magyar nemesi ellenállásra is. A könyvből a XVIII—XIX. századi Békés megye, de mondhatjuk: az Alföld hétköznapjainak, mindennapi életének eddig másutt föl nem lelhető teljes képe bontakozik ki az egykorú adatok tükrében. A modern értelemben vett művelődéstörténet páratlan forrása ez a gyűjtemény, mely minden eddigi munkánál közelebb férkőzött a néptömegek múltbeli életéhez, öröméhez és bánatához, s amely táji és országos viszonylatban egyaránt példát mutat, hogyan kell a hivatali és bírósági iratok, jegyzőkönyvek és naplóföljegyzések, szolgálati és magánlevelek adatait a nem szakember érdeklődő számára hozzáférhetővé tenni. *