Századok – 1974
Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV
A VILÁGI ÉRTELMISÉG TÉRNYERÉSÉHEZ 899 kézműves testület mintájára Szerveződött közösségre utal. 6 választott esküdt vezette a céhet, feladatuk volt a jelöltek alkalmasságának megvizsgálása, s döntésük alapján járult csak hozzá a prévôt a mesterség gyakorlásának engedélyezéséhez. A statútum szigorúan tiltotta a bűnözők gyógyítását.136 Az orvosok nemes foglalkozásukra és műveltségükre, tudásukra büszkén elkülönítették magukat a kirurgusoktól. Jean de Jandun szerint a „gazdag ruhákban, doktori süvegben" megjelenő orvosok minden elismerést megérdemelnek, hiszen „mesterségük elveit a filozófia szabályai szerint tanulmányozzák, egyesítve a fizika mély forrásaiból merített ismeretekkel, hogy megőrizzék az egészséget, a test teljes szépségét és méltóságát, éleselméjűségükkel felismerjék a betegség szimptómáit, — S kipróbált, hatásos gyógyszerekkel kiirtják a betegséget".137 Mégis számos bú'álat érte őket. Gúnyolták a laikusok számára érthetetlen beszédüket, elbizakodottságukat, gőgjüket, hamis tudományukat és haszonlesésüket. Jean de Meung igen szigorúan ítéli meg az ügyvédekkel együtt azokat az orvosokat, akik pénzért adják el a tudományt.138 A képzett orvosok egy része a XIII. században egyházi személy volt, így ezek nem szerepelnek az adóíveken. Franklin szerint 1274-ben mindössze 8 orvos működött Párizsban. Pontos adatunk csak a XIV. század végétől van, 1395-ben 32 orvosról tanúskodnak a fakultás regiszterei.139 Az adóíveken szereplő orvosok hovatartozását nem tudjuk egyértelműen eldönteni. A „mire" elnevezést ugyanis az említett sebészek is használták. 1297-ben 4 nőt („mirgesse") is találunk a listán, akik nyilvánvalóan az utóbbiakhoz tartoznak.140 Bizonyos fokig következtethetünk az adóösszegek alapján is. „Mestre Pierre le mire" 1296-ban és 1297-ben is 12 livre 10 sou-t,141 „Mestre Girart le fusicien" 8 livre-t,14 2 "Mestre Jehan Pitart, mire" 1297-ben 70 sou-t,143 és ugyanebben az évben „Mestre Ambroise, mire le roy" 4 livre-t fizet.14 4 A Comptes Royaux bejegyzései négy ízben említik „Ambrosius magister cirurgicus Regis"-t és két esetben „Ambrosius Medicus"-t.145 1296-ban a „rue de la Bucherie"n szerepel bizonyos „Mestre Donne-Dieu, lombart" 78 sou adóval. 1297-ben „Mestre Donne-Dieu, surgien"-ként került a listára 6 livre adóval, s 1299-ben már „Mestre Donne-Dieu, lombart, mire"-nek nevezik. Feltételezhetjük, hogy időközben szerzett orvosi képesítést.146 A többiek meglehetősen alacsony összeggel adóznak. 1296-ban 9 ,,mire"-t nevez meg a lajstrom, akiknek átlagos adójuk 12 és fél sou körül van, 1297-ben még rosszabb az átlag (7 sou) tekintve, hogy heten a menuz listán szerepelnek 2 — 5 sou közötti összeggel. Ha nem is részesültek egyetemi képzésben — úgy véljük a formálódó értelmiségiekhez kell sorolnunk őket. Majd valamennyien a „mester" címet viselik, az egyetlen kivétel is a „10 könyves" melléknevet kapta: „Guillaume X-livres, mire".14 ' A XIII. század végi párizsi társadalomnak ez a rendkívül heterogén csoportja egyetlen közös vonatkozással bír: valamennyien a városi élet fejlődésének egy meghatá-136 Livre des métiers XCVI. fejezet Espinasse-Bonnardot : 208 — 209. — A statutumot közli A. Franklin is. 746 — 747. 137 Jean de Jandun: i. m. IV. fej. 43 — 44. 138 Roman de la Rose 5089—90. sor. — Guillaume de Lorris, et Jean de Meun, Le Roman de la Rose. Kiadása F. Lecoy: 2. köt., Paris, 1967 — 69. 139 Franklin: I. m. 473. 140 Emelin la mirgesse II s. 260. — Ysabiau la surienne III s. 287. — Dame Heloys, la mirgesse III s. 381. — Dame Ysabel, la mirgesse II s. 41. 141 Taille, 1296: 47. Taille, 1297: 40. 142 Taille, 1296: 28. (Fusicien = physicien). 143 Taille, 1297: 133. Jehan Pitart IX. Lajos sebészorvosa volt. 144 Uo. 91. 145 Comptes Royaux No• 123, 651, 3715, 3760, továbbá 52, 3645. 146 Taill , 1296: 219. Taille: 1297, 203. 147 Taille, 1297: 375.
