Századok – 1974
Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV
894 JÓNÁS ILONA szerint a mesterek egy évre kaptak felhatalmazást.10 1 A XIV. század első feléből származó irat szerint a ritka lakosságú negyedekben legalább húsz, a sűrűbben lakottaknál tíz háznyi távolságra kellett lenni az iskoláknak. Egy-egy iskolában egyetlen mester tanította a gyermekeket, akik a tanításért fizettek neki. Ha az engedélyezett létszámnál több tanulót vett fel a mester, annak díját a kancellár levonta. Mivel adóíveink lajstromba vették az iskolamestereket, feltehetően nem tartoztak az egyetemi korporációba, s nem találjuk annak bizonyítását az okleveles anyagban sem. Az 1292-es adóív tizenkét fiú- és egy leányiskola létét, tanúsítja, 1296-ban 9 iskolamestert neveznek meg, 1297-ben 18-at, köztük egy leányiskola vezetője volt. Az adóív 8 parókiájában a következő megoszlásban találjuk az iskolákat: A legnagyobb lélekszámú a Saint-Germain-l'Auxerrois, itt három mester szerepel, mestre Lorenz a rue Tire-Chape-on, mestre Pierre, a rue Saint-Oportune-ön, mestre Guillaume a rue Saint-Germain-en.102 A Saint-Huistace parókiában Szintén három mestert neveznek meg, mestre Eude a ruele au Curé-n, mestre Guillaume a Truanderie-n és mestre Aubert a rue du Four-on.103 A Saint Nicolas des Champs, a falakon kívülre is kiterjeszkedő parókiájában négyet jelölnek meg: a porte du Temple-n, a rue des Estuves-ön, és kettőt a Quinquempoist utcában.104 A Saint-Merri parókiában két mester, a rue neuve Saint-Merri-n, és a rue Saint-Martin-en,103 a Saint-Jacques parókiában szintén kettő, a rue des Arsis és a Viez Monnoie-n.106 A Saint-Jehan parókiában a Voirrerie-n,107 a Saint-Pol parókiában a rue de Joy-n és a viez rue du Temple-en.108 Végül a Sainte-Madeleine parókiában a rue aus Oubloier-n ,,la metresse de l'escole", az egyetlen női iskola vezetőnője.109 Fennmaradt egy mester — Evrardus AllemannuS — vallomása a hivatás gyakorlásának nehézségeiről.11 0 A szerző elmondja, mennyi előkészületre van szükség, milyen sokat kell tanulnia, és mennyi gyötrelmet elszenvednie, éhséget, nélkülözést, mert Párizs paradicsom ugyan a gazdagok, de pokol a Szegények számára. Majd Orléans-ba a régi szerzőket megy tanulmányozni, akiket ott a híres magiszterek kommentálnak. Ez a poézis városa, a dicsőséges Helicon, befejezi a diák teljes kifosztását, az ember köpeny nélkül, sápadtan, megvékonyodott testtel és üres zsebekkel érkezik vissza.111 Amikor végül 101 Egy engedély szövegét közli A. Franklin: i. m. 453. „Mindazoknak, akik jelen levelünket olvassák Vital de Primhac a jogtudományok professzora, a párizsi Notre Dame egyház kántora üdvözlet a Mi Urunkban. — Tudatjuk, hogy megismervén Guymard de Villorge mester, pap, jámborságát, és tudását, engedélyezzük neki, az elődeink és mi általunk is tiszteletben tartott szokást követve, hogy a párizsi Quincampoix utcában levő iskolánkban a gyermekek tanítására és nevelésére jogot nyerjen, jelen dátumtól a következő Keresztelő Szent János ünnepéig. — Aminek hiteléül rátesszük pecsétünket. Az Ur 1358. évében március hó Laetare után." 102 Taille, 1297: 10. 21. 262. 103 Uo. 40. 55. 269. 104 Uo. „Le Mestre de l'escole XXVI s." 90. — „Mestre Robert de l'escole II s." 310. — „Mestre Raoul de l'escole III s." 313. — „Yves de l'eäcole II s." Uo. 105 „Mestre Guillaume de l'escole VIII s." 99. — „Mestre Thomas, mestre de l'escole III s." 318. 106 „Mestre Guillaume de Roer, qui tient l'escole X s." 130. — „Mestre Martin, qui tient l'escole III s." 339. 107 „Mestre de l'escole II s." 364. 108 „Mestre Gefroi, qui tient l'escole III s." 370. — „Mestre Raoul de l'escole III s." 374. 109 „II s." 388. 110 „Laborinthus" című verse, a XIII. század második felében 1280 előtt keletkezett. A szöveget kiadta E. Farai: Les arts poétiques du XIIe et XIIIe siècle. Paris, 1923. 111 „Pestis majoris querimonia nostra laboris Non poterit breviter non meminisse tui. Cor tibi decoxit curae studiique caminus, Afflixit corpus Pari3iana fames.
