Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 865 i szer a volt külügyminiszter —, így az október 10-i megbeszélésen is, a kormányzó és a jelen levő miniszterek a Németország elleni hadüzenet követelését, még inkább a németek megtámadását határozottan elutasították."12 9 Horthy tehát ezzel a felemás elhatározással és céllal, a szovjet, angol és amerikai tárgyaló fél tudatos és szándékos félrevezetésével, adta beleegyezését az előzetes feltételek elfogadásába. A szövetséges hatalmak becsapása volt ez a szó szoros értelmében, hiszen amikor az előzetes feltételek elfogadására és aláírására utasítást adott a kormányzó, már el is döntötték, hogy azt nem hajtják végre. Hasonló taktikázást folytatott — a kormányzó döntését várva — október 8-a és 11-e között Moszkvában a magyar fegyverszüneti küldöttség is. Az előzetes feltételek Budapestre való továbbítása után a delegáció október 9-én a szovjet kormánynak átadott terjedelmes „szóbeli jegyzékben" újra az ún. Makarov-levelekkel hozakodott elő, kérve, hogy a benne foglaltakat az angol és amerikai kormánynak továbbítsák. E jegyzékben a magyar küldöttség kénytelen volt magyarázkodni az addigi tárgyalásokon tanúsított magatartása miatt, amikor azt írta, hogy „a Magyar Küldöttség Antonov és Kuznyecov tábornok urakkal folytatott tárgyalása alkalmával nem állított feltételeket". Továbbá kénytelen volt leírni, hogy nincsenek a birtokában a „Makarov-levelek", hanem azok Budapesten maradtak. Ennek ellenére azokra hivatkozva, óhajaikat, most már ugyan nem pontokba szedve, de mégis újra kifejtették. Itt már csak az ország függetlenségének a 44-es határok közötti biztosítása, a román csapatok előnyomulásának a leállítása, a magyar közigazgatás, a csendőrség és rendőrség meghagyása, a kormányforma és más belpolitikai ügyekbe való benemavatkozás felsorolása szerepel kiemelten.130 Ezeknek az óhajoknak jelentős része láthatólag a Horthy-rendszer átmentését kívánta szolgálni, nem pedig az ország megmentését. A következő napon, október 10-én a delegáció újabb „szóbeli jegyzék" kíséretében egy memorandumot szerkesztett és adott át a szovjet kormánynak. Ebben a magyar politikai életnek a háború alatti alakulását próbálta felvázolni és mentegetni.13 1 Emellett a küldöttség a megfejtések késleltetésével, bizonyos sürgönyök ismételtetésével is időt próbált nyerni. Ez történt a 10-én Budapestről érkezett sürgönnyel is. „A delegáció azonban úgy határozott — írja e kérdésről az egyik nyugati kutató —, hogy időnyerés céljából e távirat megismétlését kéri. Az oroszoknak azt mondották, hogy valami hiba lehet a továbbításban, azért kell az ismétlést kérni. Közben a delegáció arra törekedett, hogy a nyugati hatalmak képviselőivel, elsősorban Edennel és Churchillel kapcsolatba jusson."13 2 Ezek az ügyeskedések azonban semmilyen eredményre nem vezettek. A szovjet kormány a magyar fegyverszünet-kérést illetően is a nyugati hatalmakkal mindenben egyetértőleg járt el. Egy eredményhez jutottak ezáltal csupán, ahhoz, hogy a bizalmatlanság fokozódott a magyar delegációval szemben, s ez a következő tárgyaláson már éreztette is a hatását. Kétnapos várakozás után végre október 11-én éjjel 0 óra 30 perckor megérkezett Moszkvába Horthy állásfoglalása az előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadásáról. A sürgönyt rögtön a delgáció rendelkezésére bocsátották, 129 Hennyey O.: Magyar erőfeszítések . . . 28 — 29. 130 С. A. Macartney: Ungarns Weg aus dem zweiten Weltkrieg. Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte. 14. évf. 1966/1. sz. 97 (2. sz. „szóbeli jegyzék"). 131 Uo. 3. sz. „szóbeli jegyzék". 132 Oosztonyi P.: A magyar—szovjet fegyverszüneti . . . 409. 6*
