Századok – 1974

Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV

854 KOROM MIHÁLY formálisan véletlennek tűnik, de mint a későbbiekben látni fogjuk, Horthy és környezete e tényt a továbbiakban tudatosan időhúzásra használták fel.87

a A küldöttség felkészítésének és útbaindításának van egy igen különös sajátossága. Mégpedig az, hogy a korábban tárgyalt ún. Makarov-levelek másolatát a delegáció nem vitte magával. Arról sem a Sztálinnak akkor írt levélben nem tesz említést Horthy, sem az 50-es évek elején írt emlékirataiban. Az elutazás előtt a kormányzónál tartott eligazító fogadásról írt feljegyzések sem emlékeznek meg a Makarov-levelekről úgy, mintha arra alapozva indulnának útra a magyar küldöttek. Csak egy levélről írva, annyit mondanak, hogy az egy küldöttség Moszkvába indulásának lehetőségét tartalmazta.88 Viszont a Moszkvában folytatott tárgyalások első napjaiban ezek az állítólagos levelek mégis nagy vita tárgyát képezték. A fenti módon elő- és felkészített magyar fegyverszüneti küldöttség 1944. szeptember 28-án indult el Budapestről két személykocsiban. Az irataikat egy harmadik kocsiban csendőrtisztek vitték. Többrendbeli biztonsági intézkedéssel, hamis papírok és autórendszámtáblák váltogatásával illegálisan még aznap szerencsésen átjutott a delegáció szlovák szabad területre, és az éj folyamán a 8,a

Horthy Sztálinhoz írt levelének egy 1944-ben Moszkvában készült másolata a Pl. Arch, gyűjteményében található; ez nyílván a volt delegáció tagjaitól származott. Ezt nem tudva, az OL. 1945 után nyugatra vitt fényképmásolatot szerzett be és azt Szűcs László a Századok 1970. 4. számában (981 — 989) bő adatkiegészítéssel angol nyelven és magyar fordításban is leközölte. A két levél-fotó semmiben sem tér el egymástól. A Sztálinnak írt levélben a küldöttség meghatalmazásáról szóló részt — miután Teleki Géza visszaadásában úgy értelmezhető, hogy esetleg ez e szempontból elégséges lehetett volna, — szó szerint adjuk itt: „Amikor delegátusaimat teljhatalommal felruházva elküldöm a fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem Önt, . . .". Ezt a szöveget úgy lehet érteni, hogy külön papíron van a teljhatalmú meghatalmazás, de az is csak a tárgyalásokra vonatkoztatva. Az aláírásra való felhatalmazásról semmit sem szól. De külön papíron sem létezett más meghatalmazás. Egyébként a kormányzó későbbi magatartása bizonyítja, hogy tudatosan nem adott felhatalmazást az aláírásra, mert a feltételeknek mérlegelését fenntartotta magának. 88

Paál—Radó : i. m. 30 és HIL. Békeelőkészítő . . . Vattay anyag. A levél eredetije a Moszkvában 1944. október 9-én a magyar delegáció által készített szóbeli jegyzék szerint állítólag Budapesten maradt a kormányzói hivatalban. Macartney : Ungarns Weg . . . 97 — 98. Elképzelhető és valószínű, hogy Szűcs Lászlónak van igaza a fenti közleményében (lásd 87 lábjegyzetét), amikor azt írja, hogy „az eredetileg feltehetőleg szóbeli üzenetet később lejegyezték, s mint »Makarov-levél« a későbbiekben főleg az emigráns irodalomban rendkívül nagy szerephez jutott." Valószínű tehát, hogy egy Makarov-levél volt. Ezt Paál—Radó és Vattay vallomása elfogadhatóan bizonyítja. A „másik" szóbeli közlés lejegyzés útján állhatott össze. Ezért az előkészítés és a zólyomi tárgyalások során mint Makarov-levél nem is szerepelt. Borbándi Gy. idézett cikke szerint a Kudar L. és Zichy L. Szeptember 26-i zólyomi előkészítő tárgyalásai során felvetődött ugyan, hogy Horthy megkapta Makarov más úton küldött levelét, de amikor a feltételekről szó esett, „Makarov és Voljanszkij hangsúlyozta, hogy azok a feltételek, amelyeket előzően Zichy Ladomérnak előadtak, a Szovjetunió kormányának hivatalos álláspontját tükrözik" (i.h. 147). (Kiemelés — K. M.) Tehát nincs szó levélben foglalt feltételekről, csak „előzően . . . előadottakról". Hasonlóan ehhez, a feltételeket állítólag tartalmazó levél nem létezését segíti bizonyítani Borbándi Gy. egy másik megfogalmazása is. Azt írja, hogy a Faraghóküldöttség szeptember 29-i Zólyomba érkezése utáni tárgyalásokon „a megbeszélések alapja nem a Makarov-levél volt, hanem az, amit Makarov előzőleg Zichynek és Kudar ezredesnek mondott. Három pontról tárgyaltak: az azonnali tűzszünetről, arról, hogy Magyarország visszavonul a trianoni határok mögé, és arról, hogy a háborús jóvátétel 300 millió dollár lesz. A németek elleni fellépésről nem volt szó, az oroszok erről nem is akartak beszélni, nem szerepelt a témák között. »Majd Moszkvában« — mondotta Makarov" (i. h. 151).