Századok – 1974

Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV

808 VEKERDI LÁSZLÓ Ám egészen más körülmények között s hatására, mint nálunk, s így itthon inkább csak a hírnevük hatott s — valódi vagy képzelt — jellegük. Ez egyébként így történt máshol is: a londoni Royal Society például a későbbi akadémia-alapítók és társaság-tervezők elképzelésében nagyúri tudománykedvelők és szakemberek természeti igazságokat föltáró és gyakorlati célokat közösen megvalósító „Salamon háza"-ként élt, a párizsi Académie des Sciences gazdagon dotált állami tudósok tekintélyes önképzőköreként, az Accademia dei Lincei és az Accademia del Cimento a modern matematikai-kísérleti mód-Moscovici könyve kétségkívül jobban dokumentált Borkenauénál és sokkal több konkrét tudománytörténeti analízist tár az olvasó elé, ám Borkenau szempontjaiból tágasabb a kilátás; jól látható például az az út is, melyen Merton hiszi haladni a XVII. századi angol tudomány megalapozóit. Merton az óceáni hajózás és a távolsági kereskedelem hirtelen megnőtt volumenében és igényeiben vélte fölismerni azt az erőt, amely létrehozta az újkori természettudomány és a newtoni mechanikus filozófia kereteit. (R. K. Merton: Science, technology and society in seventeenth century England. Orisis, 4 (1938) 3(50 — 632). Ha az óceáni hajózás és a távolsági kereskedelem későbbi s alaposabb tanulmányok szerint nem is alkalmas az angliai tudományos forradalom megmagyarázására (A. R. Hall: Merton revisited, or science and society in the Seventeenth Century. History of Science, 2 (1963) 1 — 37), annyi kétségtelen, hogy a Royal Society keletkezésében nem lebecsülendő a szerepük. Hiszen a minden későbbi tudományos társaságnak mintául szolgáló londoni Royal Society bölcsője csakugyan a távolsági kereskedelem és az óceáni hajózás fejlesztése érdekében létrehozott Gresham College volt. Méghozzá jó fél évszázaddal korábban, mint Merton hitte. És nem tagadhatók a gyakorlati célok a többi társaság esetében sem; a francia Tudományos Akadémiát már a maga korában eleget szidták prakt.icizmusa miatt, S még az Accademia del Cimento-ban is jutott szerep gyakorlati célú vizsgálatoknak és kísérleteknek, pedig ez Sokkal inkább tekinthető a mai „alapkutatásokkal" foglalkozó intézetek elődjének, semmint a későbbi tudományos akadémiákénak (.4. Koyré: L'Accademia del Cimento. In Acte du VIIIe Congrès International d'Histoire des Sciences. Florence — Milan 3 — 9 Septembre 1956. Paris, 1958 Hermann LIV—LIX). A mindössze egy évtizedig működő firenzei Accademia del Cimento (1657—1667) Ferdinánd és Lipót nagyhercegek fizikai és kémiai — helyesebben anyagismereti — érdeklődésének és tudományos presztízs-keresésének köszönhette létrejöttét. Az Accademia tudósai Galilei matematikai-fizikai irányát egyesítették az „arisztoteliánus empirizmus" elveivel, s ezáltal a kísérleti kutatómunka első nagyhatású fogalmi keretét, s ezen túl műhelyét teremtették meg. Felsorolhatnánk még néhány tényezőt, amit a nyugati országokban a természettudományos fejlődés és az akadémia-alapítás elősegítőihez szoktak számítani, azonban nem érdemes: a honi viszonyokra úgysem érvényesek. Nem igen hatottak a magyarországi akadémia-alapítási tervekre s a honi természettudomány fejlődésére az eddig említett faktorok sem. A „puritanizmus" nálunk — gyakran a protestáns egyházakon belül is — többnyire önvédelemre szorult, s élet-halál harcra kényszerítetten nem sok ereje maradt a természettudományos világszemlélet támogatására vagy éppen formálására. Holott Angliában még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is erősen hatott a „dissenting" puritanizmus a természettudomány — kivált a kémia — és az ipar fejlődésére, s ez a hatás tudományos társaságok és „dissenting" akadémiák szervezésében találta meg az adekvát társadalmi formát; lásd pl. H. J. Fleure: The Manchester Literary and Philosophical Society. Endeavour, 6 (1947) 147—151; D. G. King-Hele: The Lunar Society of Birmingham. Nature (London), 212 (1966) 5059. no. 229 — 233; R. E. Schofield : The Lunar Society of Birmingham. Oxford. 1963. Clarendon Press. Nem serkenthette nálunk a manufakturális termelés fejlődése és a gépszerkesztés sem a természettudományos gondolkozást, hiszen az utóbbi elébb meghonosodott, vö. Katus László : A kelet-európai iparosodás és az „önálló tőkés fejlődés" kérdéséhez. Történeti Szemle, 10 (1967) 1. no. 1 — 45; ami pedig az erősen töke- és vállalkozás-igényes távolsági kereskedelmet illeti, az sem érte el, sem a marha-, sem a bor-, sem a gabona- vagy a gyapjúkereskedelem területén azokat a méreteket, hogy — Katus László találó kifejezését és fogalmát alkalmazva — „indukáló tényezőként" serkenthesse a természettudomány honi fejlődését. Vö. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848. Bp. 1948 Teleki Pál Tudományos Intézet. A külföldi példák inkább csak arra jók, hogy kiemeljék a honi viszonyok különbözőségét.