Századok – 1974
Tanulmányok - Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon 785/IV
800 ENDREI WALTEE helyett egy F-betűs ólompecsét került rá, a szegélyen pedig a hiba közelében külön jelzést kellett alkalmazni. A harmadik bélyegző, amely a legfelsőbb fokú felelősséget képviselte, az Aulnageré volt. Téves az a hiedelem, mintha csak az exportárut ellenőrizte volna; tevékenysége kiterjedt minden gyapjúszövetre (kivéve a Tavistock posztókra, amelyek privilégiumot élveztek). Sőt, a neki járó illetékeket akkor is meg kellett fizetni, ha a posztó forgalombahozatalát minőségi okokból megtagadta. A statutum leírja az Aulnager pecsétjét is: a királyi koronát és a király nevének kezdőbetűjét (adott esetben E) viselte magán, de feltehető, hogy — mint a Huszár L. által publikált példányoknál — a koronával díszített címert és a Tudor rózsát is alkalmazták később.85 Végül figyelemre méltó, és a már akkor elterjedt gyakorlatot világítja meg a pecsét hamisítóival szembeni eljárás. Első alkalommal az áru elkobzását és 10 £ büntetést, visszaeséskor ezen felül pellengért szabtak ki.8 6 Eszerint minden angol posztó- és karasiavégen legalább három ólompecsét függött ; a tulajdonosé, a látómesteré és az Aulnageré. Utóbbiak sorába tehető a magyarországi publikált leletek nagyobb része, bár az 5., 8., 10. számúak8 7 idetartozása kétséges, hiszen bronzból vert posztóbélyeg nehezen képzelhető el. De téves a Huszár által idézett angol szakemberek nézete is, amikor a magyarországi bélyegzők angol provenienciáját vonják kétségbe. Egyrészt léteznek a publikáltakhoz hasonló ólombélyegek Angliában is, bár a múzeumok anyagának alapos feldolgozásához nem fogtak még hozzá. így a 11-hez hasonló Tudor-rózsás bélyeget mutatok be az 8. ábrán, melyet a British Museumban találtam. Körirata nem „Guilhelmus", hanem „Hans van Erfferfelt 1576", nyilvánvalóan a gyártó flamand eredetű posztós neve.88 Másrészt Anglián kívül annyira elterjedtek a Tudor-címerrel ellátott jelmondatos típusok — mellékelten egy göteborgi múzeumból származó darabbal egészítem ki a sort (9. ábra)8 9 — hogy felmerül a kérdés: mit utánoztak? Mivel Angliában szép számmal találunk kisebb méretű Tudor-címeres ólombélyegzőt, inkább arra kell gondolnunk, hogy ezek a bélyegek különleges, az exportvégek minősítését szolgáló pecséttel készültek; de az is lehet, hogy Yorkshire-i múzeumok őriznek hasonló példányt.9 0 85 ,, . . the lykenes and simylitude of the Kinge his Highnes most noble and ymperiall Crowne and also the lirst lettre of his name . . ." M Ez vonatkozott az F (hibás) jelzésű pecsét levételére is. »'Huszár: i. m. 188. 88 A Huszár által idézett „Coninck" szót tartalmazó köriratból messzemenő következtetést levonni nem szabad; I. Jakab angol király flamand nyelvű jelölését kiolvasni belőle feltehetően tévedés. A „de Coninck" családnév oly gyakori, hogy egyedül Handschoote-ban három ilyen nevű posztós élt a XVII. század elején. 89 Nya Lödöse-Samlingarna 1918/463. Az oslói óváros ásatásai során három analóg példány került elő. Publikálva S. Grieg: Middelalderske Byfund. Oslo, 1933. 376 — 380. Ld. még <S. Strömbom : Förstimgar pa platSen för det Forna NyaLödöse (Göteborg, 1924). A rózsa önmagában egyébként semmit sem mond, mert pl. Comines flandriai város posztópecsétje is ilyen jelet viselt. H. E. De Sagher: Recueil de documents ... de l'industrie drapière en Flandre (Bruxelles, 1961). 90 A British Museum mellett a Guildhall és London Museum rendelkezik ólombélyegekkel, a yorki múzeumban nem találtam ilyet, Hullbe nem jutottam el.
