Századok – 1974
Közlemények - Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–1865 között 680/III
084 KRETZOl MIKLÓSNÉ katonai segítséget természetesen nem remélhetett az Egyesült Államoktól, mégis sokat jelentett számára az együttérzés, az erkölcsi támogatás és az a tudat, hogy a forradalom menekültjei második hazára találhatnak Amerikában. Ez a hála tudatosan és kimondva is megnyilvánult a magyar emigránsok körében, amikor a polgárháború alatt létszámuk arányán messze túlmenő számban léptek be önkéntesnek és harcoltak az Unió oldalán. Amerikáról hazánkban ilymódon összetett kép alakult ki: a megvalósult szabadság, demokrácia, társadalmi egyenlőség, vallás- és sajtószabadság hazájának tekintették — de ezzel szemben állt az indiánok üldözése és a rabszolgaság intézményének fenntartása, amely érthetően ellenérzést váltott ki az ugyancsak elnyomott magyarságból. A technikai civilizáció, a tudományos fejlődés lehetőségeit csodálták benne; felismerték nagyságát a földrajzi adottságok és gazdasági haladás tekintetében is, de észrevették (bár nem így nevezték) a mohó tőkehalmozás elembertelenltő hatását. Becsülték az amerikaiak férfias bátorságát, munkaszeretetét, vállalkozó szellemét. Látták, hogy Amerika a „korlátlan lehetőségek hazája", de közben sokszor hangsúlyozták, hogy váratlan, szokatlan körülmények, furcsa emberek és intézmények hazája is. E kettősséget tükrözi egy fólhasábos, névtelen cikk „Az amerikai élet" címmel. A szerző hangsúlyozza, hogy az amerikaiak nem idegenkednek a munkától, el is érnek anyagi sikereket, de nem tudják kellőképpen élvezni, mert nem marad idejük a családjuk, barátaik számára ós egészségükkel fizetnek a hajszolt tempóért. Az amerikai „egy dolgozógép, kinek minden gondolata üzleten jár" (Képes Üjság, 1859. dec. 11. 250). Az amerikai találmányokról mindig beszámolt a magyar sajtó (lift, mezőgazdasági gépek, élelmiszerek fagyasztásos tartósítása stb.). Szégyenkezés nélkül vallják be a lapok, hogy tudományban, iparban sok tanulnivalónk van Amerikától. Cserépy István 1860. nov. 25-én, New Yorkból keltezett írása, „Egy magyar iparos búcsúja Amerikától", köszönetet mond az ott tanultakért. Ismereteit gyarapítani ment; szívélyesen fogadták, tiszteletreméltó törvények oltalmazták. „Nem kincsvágy csalt engem partjaidra, de a látni, tudni s tapasztalni vágy, melyekkel ismét hazámnak használni legfőbb törekvésem" (Vasárnapi IJjság, 1861. jan. 6. 6). Amiben lapjaink követésre méltó példát látnak a magyarság számára, az a társadalmi egyenlőség, a demokrácia, a születési kiváltságok megszüntetése volt. Lincoln elnökké választása alkalmából sok lap közöl életrajzot róla, s mind hangsúlyozza: „Egészen a nép gyermeke, s állását egyedül saját iparkodásának köszöni" (Nővilág, 1860. 815). A Vasárnapi Újság Kiss Elek tollából egész cikksorozatot szentel az amerikai elnökök jogainak, kötelességeinek, puritán életmódjának (1865. 8. sz. 91). Egy másik, névtelen cikk — nem minden célzás nélkül a Habsburg uralkodókra — kifejti, hogy az amerikai elnök háza „eléggé egyszerű s polgárias jellemű . . . melyet sem katonák, sem testőrök nem őriznek, sőt inkább a hét bizonyos napjain a közönség látogatásának nyitva áll" (Vasárnapi Üjság, 1865 25. sz. 209). A népszerű, bátor hangú, népi radikalizmust képviselő Bolond Miska politikai ólclap nevelő célzatú közleményekben ostorozza a Magyarországon munka nélkül élő „henye osztályt". Elmondja, hogy Grant tábornok a háború végén, győzelme után nem diadalmenetet rendeztet magának New Yorkban, hanem egy újságban hirdeti, hogy timársági üzletét tovább folytatja: kéri korábbi üzletfeleit, tiszteljék meg ezután is bizalmukkal. A magyar előkelőségek ezért bizonyára lenézik: „ott csilloghatna, parádézhatna a new-yorki nagy világ előtt s íme, mint egy napszámos, dolgozni megy !" (1865. jún. 4. 91). Az „Amerika" című névtelen vers a nagyság, a haladás és a demokrácia-eszmény hangsúlyozása mellett gúnyolja Európa külsőséges Amerika-majmolását és a hazai társadalmi viszonyokat1 7 (Bolond Miska, 1865. máj. 28. 85. Címlapon). 17 „Lépésük is valóban óriási, Előre vannak századokkal, Maga a bűn is nagyszerűbb ott. Mely megdöbbent« bosszút forral. Mindennap új eszme, találmány, A régi jót jobbért elhagyják. (A mit később Európa kap fel Mint majom az eldobott almát.) Oh szép világ az 1 oh valóban Irigyléssel szólnánk mi róla: Свак négyes fogat, czínier és más Egyéb czifraságok is vóna."
