Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
6 SZABÓ MIKLÓS A Néppárt5 1 ' Az 1895 januárjában alakult Néppárt az egyházjogi harc szülötte volt. Programja, mellyel indult, e törvények revíziójának követelése.9 A hangsúlyozottan egyházias céllal sorompóba lépett pártot nem — mint ez várható lenne a felső klérus szervezte; a párt két világi arisztokrata: gróf Zichy Nándor és Esterházy Miklós Móric akciója volt. Apüspöki kar 1895. március 19-i konferenciája a párt megalakulását a rokonszenv minden különösebb kinyilvánítása nélkül vette tudomásul.1 0 Az új párt elsősorban az arisztokráciának a zsidórecepcióra való reagálása politikai vetülete volt. A kortársi politikai közvélemény mind a rokonszenvező konzervatív oldalon,1 1 mind pedig a szabadelvű kormánypárti ellenfél oldalán1 2 ennek, arisztokrata politikai ügynek tekintette s csak másodsorban katolikus hitfelekezeti ügynek. Az egyházjogi harc során a polgárság társadalmi előnyomulása újabb lépése ellen felvonuló arisztokrácia saját politikai képviseletének tekintette a katolikus egyházat,13 maga az egyház Horváth Zoltán: Magyar századforduló (Bp. 1961) című úttörő munkája vetette fel a konzervativizmus új típusának problémáját, elsősorban a polgári radikális baloldal jobboldali reakcióinak összefüggésében. A magyar politikai katolicizmus történetét öszszefoglaló monográfiaként tárgyalja: Oalántai József: Egyház és politika 1890 —1918 (Bp. 1960) с. könyve, amely ebbe az összefüggésbe ágyazva tárgyalja a Néppártot is. A vámpolitikai kérdések tárgyalása során részletesen kitér az agrárius mozgalomra, önálló politikai mozgalomként jellemezve az e néven jelentkezett nagybirtokos törekvéseket, Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből 1901—1904 (Bp. 1963) с. műve. Az újtípusú konzervativizmus problematikáját s ennek összefüggésében az agrárius mozgalmat elemzi Hanák Péter az egyetemi tankönyv vonatkozó fejezetében. (Magyarország története 1849 — 1918. Egyetemi tankönyv. ÍV. Bp. 1972.) 8b Alábbi fejtegetés a Néppárt történetéből kizárólag az új konzervatív mozgalommal kapcsolatos^ problémákat kívánja érinteni, azon túlmenő problémákat nem szándékozik tárgyalni. így kimaradnak tárgyalásából a nem szorosan idevágó egyházi kérdések, XIII. Leo „szociális enciklikájának" és a német katolikus mozgalmaknak eszmei hatása, a nemzetiségi kérdés. Ezekre a problémákra az olvasó útbaigazításokat talál Mérei és Galántai utalt műveiben. 9 A párt alakulásáról részletesen ír Bónitz Ferenc: Gróf Zichy Nándor. Bp. 1912. 10 Salacz Gábor : Báró Bánffy Dezső római akciója a néppárt ellen 1895-ben. Regnum. 1942/43. 615. 11 „Egy szép reggel pedig, mint derült égből a villám, leütött nagy csattanással a radikális egyházpolitika. A conservatív gondolat két főoszlopa, az egyház és a nagybirtok kezet fogtak a fenyegető veszedelem elhárítására. A főrendiházban, mely eddig a kormány politika tényeinek egyszerű registraturája volt, felébredt a büszke ellenállás szelleme. Krisztusért harcoltak, a dogmák szentsége miatt húzták ki régen pihenő kardjukat; de a conservatív politikának akartak tenni jó szolgálatot. ... be kellett állani az üdvös ellenhatásnak, s az eltemetett conservatív politikának sírjából fel kellett támadnia. Sok, nagyon sok örvendetes jel mutatja, hogy feltámadt, de semmisem bizonyítja annyira, hogy az ő órája végre elérkezett, mint a néppárt megalakulása. Egy Conservatív : I. m. 8. 12 Egy kormánypárti röpirat „a néppárt nevet felvett aulicus ultramontán párt"ról beszél. Máriássy Béla: A szabadelvűség múltja, jelene, jövője. Győr, 1896. 294. 13 Az arisztokrácia részvételéről a klérus politikai akcióiban érdekes adalék az a konferencia, melyet 1897. márc. 30—31-én rendeztek Bécsben a monarchiai szabadkőművesség leleplezésére. A bécsi értekezlet előzménye az 1896. szept. 26—30. között lezajlott trienti nemzetközi szabadkőműves-ellenes kongresszus volt. Ott határozták el a résztvevő magyarok és osztrákok, hogy külön értekezletet tartanak saját országuk szabadkőművessége elleni „felvilágosító propaganda" szervezése végett. A bécsi konferenciát gr. Zichy Nándor szervezte és vezette le. Tevékenyen részt vett még magyar részről lebonyolításában: gr. Esterházy Miklós Móricz, gr. Hunyady Imre, gr. Schönborn Frigyes. A zárszót Anton Gruscha osztrák bíboros hercegérsek mondta. A konferencia anyaga: Die Freimaurerei Österreich-Ungarns. Wien, 1897. — A trienti konferencia a hírhedt Leo Taxiiféle szabadkőműves-ellenes leleplező pamfletek hitelességének kérdését tárgyalta. Erről ld. Friedrich Funder: Vom Gestern ins Heute. Wien, 1952. 176.
