Századok – 1974
Közlemények - Pritz Pál: A kieli találkozó 646/III
A KIÉLI TALÁLKOZÓ t>73 arra is felfigyelni, hogy Hitler milyen ügyesen ötvözi egybe régi taktikáját a magyarok részvételre való sarkallásával: „A Kárpátoktól (Nyugati Kárpátoktól) keletre nincs közvetlen érdekköre. Németország jövője a Keleti tenger mentén fekszik. Ott lesz dolguk egyrészt népesedés elhelyezése, másrészt nyersanyag szerzése tekintetében. A cseh-kérdés likvidálásával б (Hitler) délkelet felé befejezi működését. Úgy látja, hogy ez egyben az utolsó alkalom magyar szempontból a revízió megvalósítására, mert a lengyelek biztosan cselekedni fognak. Teschen-t átengedi a lengyeleknek, mert nem akar idegen népelemeket a birodalomba bekebelezni. Véglegesen leszámolt a korridor-kérdéssel is. Belátja, hogy arra a lengyeleknek szükségük van. Legfeljebb egy semleges autó-utat kér Kelet-Poroszországban."14 8 A véreskezű diktátor a békéről fuvolázik. Mint megannyiszor ezideig, most is „utolsó", „jogos" igényét akarja megvalósítani, hogy azután a békés építőmunka következzék. Míg azonban általában ennek a hazug szólamnak a szembenálló hatalmak engedékenységének kicsikarása, a közvélemény megtévesztése a célja, most másról van szó. Arról, hogy megrettentse a magyarokat. Ha nem fogadják el a felajánlott szövetséget (ami egyébként nem gátolja meg Hitlert a támadásban, mert „akkor is a beavatkozást fogja elhatározni, ha Németország teljesen magára is maradna"),14 9 eljátsszák a revízió megvalósításának utolsó lehetőségét. Rátz még élénken emlékezhetett Rosenberg alig két évvel korábban megjelent ós a revízió német támogatásában erősen bizakodókat mélységesen kiábrándító cikkére,150 úgyhogy az effajta elmélkedés nem téveszthette el kívánt hatását. Mint Hitler beszélgetései oly sokszor, ez is inkább monológgá, mintsem párbeszéddé válik. A honvédelmi miniszternek alig néhány közbevetést, kérdést pedig csupán egyet sikerül tennie. Minden forrás arról tudósít, hogy a német beavatkozás újabb „cseh provokációtól" függ. Rátz kérdése éppen arra irányul, hogy „milyen provokáció jön tekintetbe". „Egyes német állampolgárok meggyilkolása vagy a május 21-éhez hasonló cseh mozgósítási előkészületek"15 1 adja meg a választ Hitler. Ez pedig elég egyértelmű világossággal mutatja (mint azt Keitel is mondta), hogy a német támadásra bármikor sor kerülhet. Másrészt pedig, hogy a „provokáció" olyan ürügy, amilyen a németek által szított feszült helyzetben több is adódik, tehát a legmegfelelőbb időpontban előforduló ürügy lesz a „provokáció". Később szóhoz jutván, Rátz arról beszél, hogy a magyar haderő átépítésének első szakaszában van, és így szinte az átszervezés előtti állapotnál is gyengébbnek mondható. ,, így különösen ez év ősze (kiemelés — P.P.) legkevésbé felel meg a szóbanforgott gyors cselekvésnek."15 2 Talán az ősz szóbahozatalával kívánja Rátz a Führer tudomására hozni, hogy nem ismeretlen előttük a német indulás tervezett időpontja. De az is elképzelhető, hogy csupán az átlátszó módon emlegetett „cseh provokáció"-ra való ilyetén reagálásról lehet szó. Rátz is felemlíti akadályozó tényezőkónt a bizonytalan jugoszláv magatartást. De itt sokkal inkább az az érdekes, hogy feltárja az ezen bizonytalanság kivédésének — magyar megítélés szerinti — lehetetlenségét. „Szóbeli igéretünk van Mussolini részéről, hogy ha Jugoszlávia Magyarországot megtámadja, úgy Mussolini ezt Olaszország részéről casus belli-nek tekinti. Olaszország közbelépésével megszűnik azonban az elszigeteltsége a cseh-kérdésbe való német beavatkozásnak, további gyűrűk keletkeznek."153 Hitler igazából erre nem is válaszol, csupán kurtán ennyit mond : „Ebben ő nem hisz."15 4 Es már megint a várható lengyel magatartással manipulál. Majd jelzi, hogy Göring repülőgépirányító állomások Magyarország területén való felállítása és Csehszlovákia légiteréből Magyarország felé szoruló gépek számára leszálló pályák biztosítása iránti kórelemmel fog Magyarországhoz fordulni. Rátz örül, hogy a lényegi kérdésekben való ellenkezés után ebben a nem túl jelentős ügyben igennel válaszolhat és szinte érzékelhető odaadással mondja: „Ezt még az esetben is biztosíthatja, ha nem mennénk együtt a cseh leszámolásban."15 5 A „beszélgetés" vége felé Hitler, akárcsak 23-án Imrédynek, most Rátznak mondja, hogy „ha szükségesnek mutatkoznak katonai megbeszélések most Magyarország és Uo. Uo. 150 Juhász 106. 1., stb. 151 HM P/33-1938. 5. 1. 152 Uo. 6. 1. ,ss Uo. 151 Uo. lls Uo.
