Századok – 1974
Közlemények - Pritz Pál: A kieli találkozó 646/III
670 PRITZ PÁL „Imrédy úr továbbá azt is közölte velem, hogy a magyar kormány figyelembe fogja venni az iskolakérdéssel kapcsolatos panaszainkat és a legrövidebb időn belül orvosolja azokat. A magyar kormány azonban hálás lenne, ha német részről mérséklő befolyást gyakorolnának a magyarországi német kisebbség képviselőire. Imrédynek ezeket a közléseit csupán tudomásul vettem, anélkül, hogy állást foglaltam volna."13 4 Ezzel a 26-i, pénteki napon az egyre inkább értelmüket veszítő tárgyalások befejeződtek. Nürnberg utbaejtésével a küldöttség megindult hazafelé. Hogy Nürnbergben megbeszélések lettek volna, arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre semmiféle adalék, de nem is lehet valószínűnek tekinteni. Horthy és szűkebb kísérete a Zsófia termesgőzösön érkezett hétfőn haza, míg miniszterei vonatra szálltak és így valamivel hamarabb.13 5 Ezzel áttekintettük a tárgyalások egészét — német források alapján. Most vegyük szemügyre a fennmaradt egyetlen elsődleges értékű magyar forrást — Rátz Jenő említett feljegyzését és vizsgáljuk meg, hogy miképpen viszonylik az az átnézett német kútfőkhöz; ismeretében indokolt-e az eddig megrajzolt képet főbb vonásaiban vagy esetleg néhány részkérdésben módosítani. Az irat rögtön igen izgalmasan indul, mert jelzi, hogy az elutazás előtt Horthy, Imrédy és Kánya egyeztette a magyar álláspontot: „A kormányzó úr őfőméltósága, a miniszterelnök és a külügyminiszter eszmecseréinek lényege: német részről kijelentették, hogy ha a csehek újból követnek el súlyos atrocitásokat, úgy Németország Csehszlovákiával le fog számolni. Magyar részről válasz: Magyarország saját céljai érdekében szintén el van tökélve Csehszlovákia ellen fellépni, időpontot azonban nem határozhat meg; ez év ősze nem nagyon alkalmas, mert előkészületeink nem eléggé előrehaladottak."13 6 A fogalmazás vázlatos, meglehetősen silány volta miatt felmerülhet a gyanú, hogy itt valójában olyan „előzményről" van szó, amely a németországi tárgyalások keretében kívánja a honvédelmi miniszter tárgyalásait elhelyezni. Hogy mégsem erről van szó, arra talán az a legfőbb bizonyíték, hogy az itt rögzítettek sokkal inkább a megbeszélések elején elfoglalt magyar pozíciót tükrözik (csonkán), tehát azt, amiben a kiutazás előtt megállapodtak, mintsem azt a szétesettséget, amellyel Németországot elhagyták.13 7 Az emlékeztető tanúsága szerint Rátz Jenő első megbeszélését Keitel tábornokkal 22-én, hétfőn a Grill fedélzetén folytatta. Az engedelmes Keitel, akinek sok tábornoktársával ellentétben nincsenek Hitler vakmerő terveivel szemben fenntartásai, habozás nélkül elmondja, hogy a csehszlovák probléma megoldásának fegyveres módját választották. Azt is jelzi, hogy a támadás időpontját Hitler közli Horthyval. És ez természetes is. Hiszen a döntő szót ebben a súlyos kérdésben a magyar államfőnek kellett kimondania. És amíg ez el nem hangzik, addig a támadás időpontjának súlyos titkát sem szabad az indiszkréciójukról már ismerős magyaroknak elárulni. Válaszában a magyar miniszter ügyesen hivatkozik a német félre, hogy éppen Beck vezérkari főnök tanácsára 1940-re tervezték a felkészülésüket. És az olaszokra való utalás, a három ország együttműködésének feltételként való beállítása is olyan momentum, amely nem szerepel a német aktákban. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyarok jól ismerték az olasz álláspontot, amely úgy fogalmazódott meg, hogy elszigetelt háború esetén nem avatkoznak be, világháború esetén viszont együtt menetelnek a németekkel, — akkor talán nem belemagyarázás azt feltételezni, hogy az olasz részvétel hangoztatásával (amellyel egyébként Rátz feljegyzésében még több ízben találkozni fogunk) Rátz — és talán általában a magyarok, csak erről a német iratok hallgatnak — teljesíthetetlen igényt támasztott. Hiszen Magyarország csak elszigetelt háború esetén hajlandó menetelni, de ekkor Olaszország feleslegesnek tartja a saját beavatkozását. „Keitel: csehszlovák események bonyolult helyzetet teremtettek, megoldás esak fegyverrel lehetséges. Időpontra vonatkozólag Führer fog138 kormányzóval megbeszélést folytatni. Magyarország is gondolkozzék, készüljön. Honvédelmi miniszter : kérdéssel természetesen foglalkozunk, készen nem vagyunk. Tavalyi, Beck tábornokkal folytatott megbeszélés alapján 1940-re számítottunk leszámolással, eszerint rendezkedtünk be. »" Uo. 1SS K 428. 422. köt., augusztus 28. •"HM P/33-1938. 1. 1. 137 Sakmyster szintén így értelmezi a feljegyzés ezen részét. Sakmyster 680. 1. 138 Igen figyelemre méltóan az eredetiben a „fog" át van húzva. De a javítás nem következetes, mert a „folytatni" főnévi igenevet nem javították át igévé. Talán ez is egy adalék arra, hogy tényleg 22-én délután volt Horthy és Hitler döntő eszmecseréje.
