Századok – 1974
Közlemények - Pritz Pál: A kieli találkozó 646/III
656 PllITZ PÁL vezetőktől komoly biztosítékot kicsikarni. A németországi tárgyalásoknál viszont — augusztus 18-án vagyunk — már előrevetítődik a Csehszlovákia elleni fellépés, amelyben a magyarok is részt fognak venni. A feljegyzés nem hagy kétséget az iránt, hogy a magyarok Rómában nem érték el céljukat, és jól érzékelteti azt a bizalmatlanságot, amellyel a magyar külpolitika Belgrád felé tekint. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megemlítse: ,,. . . az olaszok megígérték a magyaroknak, hogy nemcsak Belgrádban, hanem Bukarestben is szót emelnek annak érdekében, hogy Magyarország ós Csehszlovákia közötti fegyveres konfliktus esetén Románia ós Jugoszlávia maradjanak semlegesek.5 8 A feljegyzés készítője áttekintését a következőképpen zárja: ,,Ez lévén a tényállás, feltételezhető, hogy Jugoszlávia ós Románia — Magyarország Csehszlovákia elleni nem provokált támadása esetén — nehezen vonhatnák ki magukat Csehszlovákiával szemben vállalt szerződéses kötelezettségeik alól. Következésképp a magyaroknak csak ugyanazt a tanácsot lehetne adni, amit már Rómában is kaptak, hogy egy német—cseh konfliktus esetén várják meg beavatkozásuk indokaként a csehszlovák provokációt, ezzel egyengetve a románok ós jugoszlávok útját arra, hogy szövetségi kötelezettségüktől megszabaduljanak. Nem lenne számunkra nyereség olyan magyar segítség, amely új ellenfeleket szerezne nekünk."5 9 A feljegyzés tehát a kisantantot akkor tartja funkcióképesnek, ha Magyarország a német agressziót megelőzően vagy azzal egyidőben — provokálatlanul — támadja meg Csehszlovákiát. Mint látni fogjuk, Hitler ós Ribbentrop felfogása a tárgyalásokon ettől eltérő lesz. Ellenben a Külügyi Hivatal apparátusa és a Hitlerhez közelebb álló Ribbentrop egységesek abban a felfogásban, hogy Magyarországot nem kell különösebben bíztatni a csehek elleni fellépésre. Ebben egységesen csalódni fognak. Az előbbi kellemesen, az utóbbi annál megrökönyödöttebben, sértődötten. Az érdemi tárgyalások Az érdemi tárgyalásokkal kapcsolatban rögtön szembetaláljuk magánkat azzal a kérdéssel, hogy azok tulajdonképpen mikor is kezdődtek, zajlottak le. A probléma önmagában talán szőrszálhasogatásnak tűnhet. De, ha tekintetbe vesszük a bledi feltételes megegyezés létrejöttét, akkor a kérdés kellőképp indokolt. A Weizsäcker által elsőnek készített feljegyzés a 23-án délelőtt — tehát a helgolandi hajókiránduláson folytatott tárgyalásokról számol be.60 „Mialatt a Führer és a magyar kormányzó 23-án délelőtt politikai természetű eszmecserét folytattak, Imródy és Kánya magyar miniszterek Ribbentrop úrral találkoztak. A megbeszélésen Weizsäcker ur ugyancsak részt vett."61 A szakirodalom is úgy tárgyalja a látogatás lefolyását, hogy az első megbeszélésekre ekkor került sor.6 2 Horthy viszont emlékirataiban a megbeszélést 22-én délutánra, a Kiel térsége előtti tengerészeti hadgyakorlatról visszatérőben rendelkezésre álló időre rögzíti. A helgolandi kirándulással kapcsolatban tárgyalásokról nem is tesz említést. Néhány újsághírben szintén úgy szerepelt, hogy a hadgyakorlat során Hitler és Horthy elmélyült tárgyalásokat folytatott.63 „Midőn ismét Kiélnék vettünk irányt, Hitler négyszemközti beszélgetésre kért. Két év múlt el obersalzbergi eszmecserónk óta és elért sikerei erősen megváltoztatták Hitlert. Viselkedése arra vallott, hogy Európa urának tartja magát. Minden kertelés nélkül elém tárta a később »Unternehmen Grün« fedőnév alatt ismertté vált tervét. Ennek végrehajtása során, — mint mondotta, — a cseheket széttapossa, Prágát, ha kell elpusztítja ós Csehszlovákiát német védnökség alá kényszeríti. Úgy látszott, háborúra is elszánta magát és tőlem várta a biztosítékot, hogy a német előrevonulással egyidőben dél felől mi megtámadjuk Szlovákiát. Nem mondta ugyan ki, de mégis érthetővé tette számomra, hogy amit elfoglalunk, azt megtarthatjuk. Mindezt kérés alakjában adta elő; erre azonban én udvariasan, de határozottan azt válaszoltam, hogy ebben az akcióban Magyarország részvételéről nem lehet szó. Magyarországnak, mondottam, magától értetődően vannak Csehszlovákiával szemben revíziós igényei, azonban az az " Uo. 5' Uo. " Uo. 134. sz. •> Uo. " Ránki 1964. 51.1., Ádám 264.1., САМ 240.1., Hoensch 78. 1. Hoensch az idézett helyen a következőket írja: ..Herrschte am ersten Tag des mit Pomp und grossem Aufwand durchgeführten Staatsbesuchs am 22. August in Kiel offenbar noch Übereinstimmung . .." " К 428. köt., aug. 23., Űj Magyarság, augusztus 24.
