Századok – 1974
Tanulmányok - Réti R. László: A Rimamurány-salgótarjáni Vasmű R. T. az első világháborúban 622/III
A RIMAMURÁNY-SALGÓTARJÁNI VASMŰ RT. 633 tosa, természetesen visszautasította Bíró álláspontját. E szerint a szénellátást a szükségesség és a fontossági sorrend szabályozza. „Ha a nagytőke ezekben a napokban agresszív hangon követeli a maga érdekeinek kielégítését, ha prioritást követel a maga érdekeinek más érdekekkel szemben, akkor az államhatalom objektív képviselője nem teheti meg a nagytőkének azt a szívességet, hogy lamentációját többre értékeli mint bármely más, a háborútól érintett rétegnek a panaszkodását." A vitából kiderült, hogy a magyar vasipar „ifjabb vezérkara", amelyhez Bíró is tartozott, a gazdasági nehézségek tornyosulása láttán agresszíven adta tudtára az állami vezetésnek, hogy a háború ún. győzelmes befejezéséhez szükséges rendelkezései legtöbbjét egyrészt elhibázottnak, gyakorlatilag célszerűtlennek, másrészt egyenesen károsnak tartja. Az állami beavatkozás túlhajtásában cselekvési szabadságának korlátozását látta. A nagytőke az állami beavatkozás rendszerének számára terhes vonatkozásait elvetette. Úgyis mint a tőkés társadalom bajait orvosló perspektivikus megoldást, és úgy is, mint a legtöbb területen érdekeivel össeférhetetlen gazdaságpolitikai módszert. A termelőeszközök társadalmasításának tendenciáját is felfedezni vélte. Még Tisza István szerint is az állami beavatkozás politikája megbukott. A háború után a szabadverseny talaján kell újjászervezni a gazdaságot.3 4 Az állam és a tőkés vasipar érdekellentétei azonban nem voltak áthidalhatatlanok. A Rima régi és új gárdája buzgósággal szolgálta a háborús termelés érdekeit.3 5 Újabb kísérletek a termelési ágazatok összehangolására 1917-ben egyre inkább kifejezésre jutott az antant túlereje. Németország még jelentős tartalékokkal rendelkezett, de Ausztria-Magyarország a gazdasági és a társadalmi összeomlás szélére jutott. A Társulat igyekezett a termelés feltételein és eredményein javítani. Mindenekelőtt nyersanyagra volt szükség. A nyersanyagoknak (különösen a szénnek) a saját forrásból való fedezése súlyos feladat volt. A művelés alatt álló somsályi szénréteg hozama nem bizonyult kielégítőnek. A bánszállási bánya utolsó stádiumába jutott. A termeléskiesést az Ózd—farkaslyuki széntelepek még nem tudták pótolni. A termelékenység fokozását már akadályozták a rablógazdálkodás következményei:3 6 A termelés q-ban Termelési költség q/fill. Megnevezés 1916/17. I. f. é. В melk, az el. év I. f. é.-hez %-ban 1915/16. I. f. é. 1916/17. I. í. é. Emeli. (+) Megnevezés 1916/17. I. f. é. В melk, az el. év I. f. é.-hez %-ban 1915/16. I. f. é. 1916/17. I. í. é. fül. % Szén Vasérc 1 361 000 1 870 000 6 21 75 69 109 85 34 16 45 23 34 Állami szocializmus a háború után. - Magyar Ipar, 1917. ápr. 22. 35 OL. RMSV Rt. Titk. ír. 35. cs. 144. sz. Bíró Pál vezérigazgató félhivatalos levelezéseiből. A Magy. Kir. Minisztérium 1917. III. 15-én kelt, Bíró Árminhoz intézettköszönőlevele". Z. 372. 36 Uo. Ig. ül. jkve. 1917. II. 13. cs. 1. sz. Z. 368. 4*
