Századok – 1974

Tanulmányok - Kristó Gyula: Legitimitás és idoneitás (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz) 585/III

LEGITIMITÁS ÉS IDONEITÁS 591 Újabb forráskritikai irodalmunk két darabja is egyértelműen eredeztet kró­nikát Salamon korából.3 0 Ha ez a feltett krónika — melynek létét mi sem bizonyítottnak nem látjuk, sem valószínűnek nem tartjuk — egy kicsit is tükrözte a salamoni udvar álláspontját, aligha dicsérhette Bélát, sőt kifeje­zetten elítélhette. Csóka J. Lajos vetette fel, hogy a XIV. századi Zágrábi Krónika egyik passzusa — „Salamon király . . . nem volt alkalmas az uralkodásra és az egyet­értés megtartására Vazul fia Béla herceggel, valamint annak fiaival, tudni­illik Gézával és Lászlóval, a későbbi dicső királyokkal, akikkel mindig, mint a magyarok krónikája tartalmazza, rosszindulatúan bánt"31 — XI. századi hagyomány, a Szt. László-kori krónikából való.3 2 Fentmaradt I. László egyik, 1093-ból való oklevele, amely — László nevében szólva — királynak nevezi Salamont.3 3 Önmagában ez is, de egyéb más tényezők is valószínűtlenné te­szik, hogy Géza és László törvényen kívül helyezte volna Salamont. Igaz, végső fokon e fenti passzus is királyként tünteti fel Salamont, tehát inkább a trónfosztást indokolja, mintsem eleve tagadná királyságát. Nem foglalkoz­hatunk itt a Zágrábi Krónikával, most csak annyit jegyzünk meg: az abban előforduló „ut habet coronica Hungarorum" utalás aligha vonatkozhat egy Kálmán uralkodásánál korábbi gesta-redakcióra. III. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy Kálmán korában miként vélekedtek Salamon és a hercegek (Géza és László) országlásának kérdéséről, Hartviknak István királyról írott legendáját kell vallatóra fognunk. Ez a munka vitat­hatatlanul Kálmán korának terméke, az újabb felfogás szerint azonban nem Kálmán uralkodásának végén,3 4 hanem elején, 1100 körül készült.3 5 Csóka J. Lajos érdeme, hogy mérföldes előrelépés történt Hartvik tendenciái, politikai eszméi tisztázásának területén. Csóka mutatott rá arra, hogy Hartvik — ki­rálya, Kálmán érdekeinek megfelelően — olyan elvet dolgozott ki, amelyben a.koronázásnak és a királyságnak, az ország birtoklásának tényét kölcsönös, lényegi kapcsolatba hozta egymással: „cui . . . corona debetur et regnum" (3. fej.).36 А regnum, a királyság, a királyi hatalom birtoklása tehát — Hart­vik legitim elve szerint — a coronatól, a koronázás tényétől függ.37 E tannak megfelelően Hartvik gyökeres átalakításokat hajt végre a korábbi legendáris anyagon, mivel a legitim felfogás alapján csak István lehet az első király, de királlyá is csupán a koronázás által lett.3 8 Egyrészt: következetesen át-30 Geries József: Gesta-szerkesztóseink 69—71; Csóka J. Lajos: i. m. 363. 31 SRH I. 208. n Csóka J. Lajos: i. m. 345—346. 33 Erdélyi László (szerk.): A pannonhalmi Szent-B_ene<lek-rend története (a továb­biakban: PRT) I. Bp. 1902. 692. (Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. 1001 — 1270. Bp. 1923—1930 [a továbbiakban: Reg. Arp. I.] 29. szám.) 34 Ld. Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 144; Mályusz Elemér : i. m. 38. 35 Csóka J. Lajos: i. m. 164. 36 Hartvik műve kiadva: Emerieus Szentpétery: Scriptores rerun) Hungaricarum. Volumen II. Budapestini 1938 (a továbbiakban: SRH II.) 401 440. Az elkövetkezendők­ben a szövegben a fejezetszám szerint idézzük. »' Csóka J. Lajos : i. m. 422 - 423. 38 Uo. 423.

Next

/
Oldalképek
Tartalom