Századok – 1974

Krónika - Mód Aladár (1908–1973) (Hársfalvi Péter) 551/II

KRÓNIKA 551 MÓD ALADÁR (1908-1973) Ravatal mellé kényszerültünk 1973. december 26-án, hogy utoljára bú­csúzzunk a magyar kommunista mozgalom, a marxista történettudomány és szellemi élet kiemelkedő egyéniségétől, Mód Aladártól. Nehéz tudomásul venni, hogy rokonszenves egyénisége, mindig alkotó vitára és felelős emberi, forradalmi helytállásra buzdító jelenléte nincs többé. Csak az maradt, hogy összegezzük életművének tanulságait, amely folytatásra ösztönöz. Mert az életmű tanulságokban gazdag és a példa méltó a követésre minden ember, jelesen minden marxista történész számára. Mód Aladár is azon kommunista történészek közül való volt, akik azért faggatták az emberiség múltját, mert hihetetlenül izgatta őket a jelen és a jövő. A társadalmi mozgás, fejlődés törvényeit azért akarta ő is minél pontosabban és alaposabban fel­tárni, megismerni és megismertetni, mert jobban meg akarta korunk bonyolult viszonyait érteni, s a felismert mozgástörvények értelmes és felelős irányításá­val az új, szocialista társadalom forradalmi katonája kívánt lenni. A természet és a társadalom mozgástörvényeit fiatalon, egyetemi éveiben kezdte tanulmányozni. Az 1930-as évek elején, a magyar és az európai politikai és társadalmi élet roppant ellentmondásai, az ordas eszme, a fasiszta diktatúra hatalomra kerülése éveiben. Első könyvének eredményeivel (Materialista lét­elmélet, 1934) nagy elismerést vívott ki magának. Dicsérték teoretikus erejét, i rendszerező képességét. Elméleti, tudományos munkásságától azt várták, hogy új értékekkel gyarapítja a dialektikus materializmus irodalmát. Noha a forradalmi munkásmozgalomba való aktív bekapcsolódás, a gyakorlati feladatok el is terelték Mód Aladár figyelmét a szűkebb értelemben vett filozófiai munkától, erős teoretikus igényességét egész tudományos mun­kásságán fel lehet ismerni. A 30-as évek közepén teljes erővel veti magát a hazai munkásmozga­lom legfontosabb politikai küzdelmeibe. Azzal kívánja elősegíteni a nép­front mozgalom sikeres kibontakozását, hogy feltárja az évszázados hazai tör­téneti és társadalmi fejlődés problémáit, hogy a fasizmus ellenes egységfront ügyének minél több embert nyerjen meg, egyben bizonyítsa, hogy a nemzet­közi és hazai reakció legyőzése után egy új, igazságosabb, demokratikusabb társadalmi rendszernek kell születnie Magyarországon is. így, miközben a Gondolat c. folyóiratban, a Népszavában, a Szabad Szóban aktuális politikai kérdések tisztázásában is részt vesz a marxizmus eszméit terjesztve és védel­mezve, megszületik az újkori magyar történelem első marxista igényű össze­foglaló értékelése (400 év küzdelem az önálló Magyarországért). Mód Aladár 1941-ben elkészült műve 1943-ban jelent meg első kiadásban. Elmondhatjuk, hogy Mód könyve nemcsak bátor politikai tett volt, ma már világosan látjuk tudománytörténeti jelentőségét is. Elsősorban és főként abban, hogy a 400 év . . . hosszú időn keresztül nélkülözhetetlen tan­könyve lett a pártoktatóknak és az iskolai történelemtanításnak, de abban is, hogy a felszabadulás utáni történész generációk egyik kedvelt olvasmánya, szellemi tápláléka volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom